30239. lajstromszámú szabadalom • Bolyhos szövet

szik, melyben az (A, Al) lánezfonalak keresz­teződnek és egymással a (B) vetülékfonál segélyével össze vannak kötve. Ezen máso­dik (G2) hurok után a bolyhos fonál ugyanoly módon van beszőve, a mint azt éppen le­írtuk. A mint a 4. ábrából látható, a bolyhos fonálnak mindegyik szeme egy alsó (Al) lánezfonalat teljesen körülvevő (Cl) ill. (C3) hurokból és két oldalas, az (A, Al) lánez­fonalak között egymást keresztező szárból áll, melyeknek végei a fölső lánczfonál két külömböző oldalán bizonyos darabbal ezen fonál fölé nyúlnak. Ezeu beszövés folytán a bolyhos fonálnak minden egyes szeme külön-külön szoros összeköttetésben van az alapszövetnek láuczfonalaival, minek követ­keztében a bolyhok a szövet használatánál ki nem hullhatnak. A leírt elrendezésnél az egymást követő (Cl. C3) hurkok egymással ellenkező irá­nyokban vannak az alsó (Al) lánczfonál köré vezetve, miáltal igen szoros, tömött szövet képződik, melynél a bolyhoknak meglazulása ill. kihullása még akkor sem következik be, ha a szövetet kendő gyanánt használjuk. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál az (A, Al) lánezfonalak minden ke­resztezésénél két (B) vetülékfonál van beszőve, természetes azoinban, hogy a találmány | tárgya nem szorítkozik ezen specziális meg­oldásra, a mennyiben több vagy kevesebb vetülékfonál is alkalmazható és ezeknek be­szövési módja is változtatható; így pl. a 2. ábrában föltüntetett foganatosítási példá­nál a (B, Bl) vetiilékfonalak közül az egyik mindig a lánezfonalak keresztezési pontjában, a másik pedig két ily keresztezés közötti felező pontban van beszőve. Az (A, Al) lánezfonalak és a (B,B1) vetii­lékfonalak a bolyhos fonalakhoz képest arány­lag vékonyak. A találmány tárgyát képező szövetnél egy cm2 -nyi területen igen sok bolyhos fonál szőhető be, amiért is a kész szövet igen finom és tetszetős külsővel bír; igen fontos továbbá, hogy az (.A, Al) lánczfonalakból és a (B, B!) vetülékfonalakból képezett alapszövet a kész szövetnek sem egyik, sein másik oldalán nem látható, mivel a szövet mellső oldalán az igen sűrűen egymás mellett levő boly­hoknak végei az alapszövetet teljesen elfö­dik, a szövet hátsó oldalán pedig a (C, Cl) hurkok az alsó lánezfonalat födik el. A szövet mintázása czéljából a boiyhos fonalakat megfestjük; ez utóbbiakat czél­szerűen selyemből, kammgarnból, az alap­szövetet pedig pamutból, gyapjúból vagy más alkalmas anyagból készítjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bolyhos szövet, mely fölső és alsó láncz­fonalaknak csoportjaiból és a fölső és alsó lánczfonalaknak b3kötésére szolgáló vetülékfonalakból áll, jellemezve egy-egy a lánezfonalak mindegyik csoportja szá­mára szolgáló, folytonos, bolyhos fonál által, mely az alsó lánezfonalat hurkok­kal körülfogja, a két lánczfonál között átmegy és a fölső lánczfonál fölött a bolyhok képzése czéljából fölvágando hurkokat képez. 2. Az I alatt igényelt bolyhos szövetnek egy foganatosítási alakja, melynél a boly­hos fonál az alsó lánczfonalakat hurkok­kal körülveszi és az alsó és fölső láncz­fonál között kereszteződik, úgy, hogy az egyes bolyhoknak két vége a fölső láncz­fonál külömböző oldalain fekszik, jelle­mezve azáltal, hogy a szomszédos l»oly -hóknak egymás mellett levő végei a fölső lánczfonalaknak ugyanazon oldalán fekszenek. (t rajzlap melléklettel.) rAflüA«; ~ N'O'WCÁJA ÖUOAPtlITP*

Next

/
Thumbnails
Contents