30231. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés

lenül fűtött kamra, továbbá a nyílásokon vagy (i) szelepen belépő lángsugarak és a (kl) nyílásokon beáramló levegő magas hőmérséke következtében ismét meggyújtatnak. A lángra lobbant gázok az (1) csövön keresztül lépnek ki a (h) kamrából s (11) csatornákon vonulnak végig (1. és 2. ábra), mielőtt az (n) csatornán keresztül a kéménybe távoznának. Az (n) elvezető csatornába az (f) és (11) csövek elágazási helyén egy tolóka van iktatva, mely lehetővé teszi, hogy a láng és gázok a szükséghez képest a (h) kamrába, vagy pedig közvetlenül a kéménybe legyenek bocsáthatók, a mint az a törzsszabadalomban le van írva. Magától értetődik, hogy a (d) és (11) csövek tetszőlegesen rendezhetők el és a fűtőkészülék méreteinek és szerkesztési módjának megfelelően különböző kiterjedéssel bírhatnak. Az újragyújtó (h) kamrát továbbá egy (1) kígyócső is alkothatja a fűtőkészülék harangjának belsejében (5. ábra). Az (f) cső, melyből az (n) elvezető csatorna a harang fölött ágazik el, az égéstermékeket az (1) kígyócsőbe vezeti, mely a harang belsejében van elrendezve, s melynek tekerületei az újragyújtó (h) kamrát alkotják. A kígyócső a tűzhelyből jövő lángsugarak bebocsátására szolgáló s szelepekkel ellátható (i) nyílásokkal továbbá (k) légnyílásokkal bír. Az (l) kígyócső az (f) cső fölött torkol az (n) elvezető csatornába, melynek egy (j) toiókája ismét lehetővé teszi, hogy az égéstermékek az (1) kígyócsőbe, vagy pedig közvetlenül a kéménybe legyenek bocsáthatók, a szerint, a mint a tolóka zárva vagy nyitva van. A 6—9. ábrák mutatják, hogy az újragyújtó kamra egy vagy két emelettel bíró sütő- vagy czukrászkemenczék tűzhelyeméi is alkalmazható. A (h) gyújtókamra egy vagy több válaszfallal van ellátva s a tűzhelyből jövő lángsugarak az (i) nyílásokon vagy szelepeken léphetnek be (6. ábra), míg a gyújtáshoz szükséges levegő bebocsátására a szabadba torkoló (k) cső szolgál. Az (a) tűzhelyből jövő égéstermékek az (n) elvezető csatornából az (f) csövön keresztül az újragyújtó kamrába vezettetnek vissza. Az itt ismét lángra lobbantott gázok a gyújtókamrából az (l) csövön keresztül az (n) elvezető csatornába vonulnak. Az (n) csatornában az (f) és (1) csövek elágazásai között egy (j) tolóka van elrendezve. Az (n) elvezető csatorna a tűzhely mögött fekvő (o) kamrába torkol s a gáz-ok ezen kamrában fölemelkedve, először az alsó tűzhely födele és a fölső tűzhely feneke közötti részen vonulnak végig, azután a vízszintes (ol) csatornán a tűzhely előrészébe jutnak s az oldalsó (o2) csatornákon keresztül hátrafelé vezettetnek, hol a 9. ábrán látható módon egyesülnek egymással, hogy a fölső tűzhely födele fölött még egyszer ugyanilyen módon vezettessenek a középső (o3) csatornán és az oldalsó (o4 o5) csatornákon végig, mielőtt a kéménybe távoznának. A tűzhely két oldalán a tüzelőtérrel öszszeköttetésben álló s forró levegőt tartalmazó (y) kamrák vannak elrendezve, melyek a hőmérsék kiegyenlítődésének lehetővé tétele czéljából (yl) nyílásokkal bírnak. Az újragyújtó kamra és az oldalsó légcsatornák alkalmazása következtében a hőmérsék a kemencze mindkét emeletén egyenlő, úgy hogy mindkét emelet egyenlően használható, míg a közönséges emeletes kemenczéknél a fölső tűzhely hőmérséke mindig alacsonyabb, mint az alsóé. Az újragyújtó kamrának gőzkazánoknál a tűzhídon belül való elrendezését a 10—16. ábrák tűntetik föl. A tűzhíd egy üreggel bír, melybe az (i) nyílásokon keresztül közvetlenül a tűzhelyből lépnek be lángsugarak, míg a szükséges levegő a szabadba torkoló (k) cső (kl) nyílásain keresztül áramlik be. Az (a) tűzhelyből jövő égéstermékek a (b) térben lévő forraló csöveket körüláramolva, a kazán hátsó részébe jutnak (10. ábra) és a (c) nyílásokon való átlépés után két ágra oszolnak (16. ábra), azután pedig az oldalsó (d) csatornákon keresztül a kazán előré-