30230. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék
melynél a himba forgáscsap:a körívalakú külső fölülettel ellátott (k) tuskóból áll, mely a íj) himbát képező oldallemezeket vagy rudakat egymástól távol tartó Íkl2) rész megfelelő alakú fölületéhez fekszik. A (k) tuskó a (kl3) csavar külső végén ül, mely csavar a (kl4) csavaranyán van átcsavarva; utóbbi a (4) talpba van beillesztve és a csavar egy rögzítő csavaranyával is el van látva. A (k) tuskó a belső (4) talppal egy (ki5) lemezrúgó által van összekötve. A 30. ábrában rajzolt elrendezésnél a (j) himbák lengethető (ki) emeltyűkön forgathatók, hasonlóan a 21. ábrához, azon különbséggel, hogy a (kb emeltyű azon része, melyben a (k) forgáscsap van ágyazva, a (k4) állító csavaranyára fekszik föl. Utóbbi a 30. ábrában teljes vonalakkal van rajzolva és a kerék oldallem^zr^npk ee-yikében elrendezett nyíláson át kézzel hozzáférhető; ezen nyílás arra szolgál, hogy az agyrész tehermentesíttessék és ezen nyílás körül egy horonyban szálas tömítőanyagot vagy antifrikczióá fémet rendezhetünk el, úgy hogy az agy fémanyagának nem kell okvetlenül a külső kerék oldallapjaihoz feküdnie. A rövid állítócsavar helyett egy (klG) rudat is alkalmazhatunk, mely csaknem a kerék közepéig terjed és itt egy (ki0) görbe tárcsához fekszik, mint az az előbbi kiviteli alaknál leíratott. Ezen rudak belső vége az aggyal csuklós kapcsolatban állhat, mint az a 30. ábrában pontozottan jelölve van. A (klö) rúd külső vége némely esetben a himba (k) forgáscsapját körülfoghatja, a mennyiben a (ki) emeltyűt, melyben utóbbi ágyazva van, villaszerűén képezzük ki. A föntebbiekben leírt rugalmas keréknél az emeltyűgörgőkhöz vagy csapokhoz erősen odafekvő rűgóvégek ugyanazon görbületi középponttal bírhatnak, mint a görgők vagy csapok, úgy hogy a rúgóvégek utóbbiakra illenek és a mint a rúgókat elrendeztük, a meggörbített rúgóvégek középpontja a görgők középpontjával egybeeshetik, ha mindegyik emeltyű rendes helyzetben van. Minél erősebben görbítjük a végeket, annál biztosabb, hogy a rugók által tartott kerekek, görgők vagy sarúk az ehieltyűforgáspontokkal együttesen mozognak. Szabadalmi igények. 1. Rugalmas kerék, jellemezve egy (a) agyrész, (d) talprész és (j) és (i) emeltyűk sorozata által, melyek (h) rugók által oly módon vannak összekötve, hogy utóbbiakkal együtt egy tökéletes gyűrűt képeznek és egymást kölcsönösen alátámasztják azon törekvésnél, mely az agy- és talprészek exczentrikus beállítására irányul. 2. Az 1. igénypont szerinti rugalmas kerék egy kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az emeltyűk az agyrészen forgathatók és hogy a rugókat érintőlegesen elrendezett lemezt'ugók képezik, melyek (m) forgáscsapja szintén az agyrészben fekszik, azonban utóbbihoz képest sugárirányban eltolhatok és kifelé való mozgásukban hasítékokban működő görgőcsapok által vannak határolva, mi mellett a rugók kifelé irányuló nyomását a (d) talprész veszi föl, ha a határoló elem nem működik. 3. Az 1. igénypont szerinti rugalmas kerék kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a rugalmas emeltyűk és az összekötőemeltyűk az agy- és talprész közé vannak behelyezve és hogy az összekötő emeltyűk rugók vagy rugalmas karok által ezen részek egyikével vannak összekötve. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti rugalmas kerék kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy az agyrészt és talprészt központosán tartani igyekvő rugók egy a két kerékrész között elrendezett zárt olaj kamrában f ekszenek. 5. Az 1. igénypont szerinti rugalmas keréknél egy hajtóösszeköttetés az agy és talprész között, jellemezve több pár párhuzamos (ö9 60) csap által, melyek mindegyike az említett részek mindegyikén meg van erősítve, jellemezve továbbá egy hasított, ezen csapokat körülvevő (5S) csukló által, mely egy rúgó ellenében kiegyenesedik, ha a csapok egymástól elmozognak.
