30230. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

végei a saruk egymás melletti végeire tá­maszkodnak, mint az a 15. ábra fölső ré­szén látható. Az (a) agyat egy (66) láncz- vagy más hajtókerékkel is elláthatjuk és ép így egy (67) szalagfékkereket is rendezhetünk el. A 17. ábra azon módosítást mutatja, melynél a (28) kocsi csúszósarú alakkal bír, mely a kerék talpához hozzáfekszik. A 17. ábrában mindegyik (58) csukló (15. ábra) U-alakú (70) és (71) darabokból áll, melyek széle peremekkel bír. Ezen két darabot nyí­lásaikkal egymás felé fordítva, megfelelő távolságban rendezzük el egymástól, mi mellett az egyik darab az általa körülvett (59j csap által az aggyal, míg a másik (71) darab belül egy (72) közdarabbal van ellátva, mely a (60) csapot veszi körül és a (72) és (71) darabok közé behelyezett (73) rúgó segélyével a (70) darab fp]é szorít­­tatik. A (70 71) darabok egymástóli távol­ságát (74) csavarok szabályozzák. A (72) darab nem nyúlik a (71) darab fenekéig, úgy hogy a húzásnak az agyról a talpra való átvitelénél a (72) darab a (73) rugók ellenében mindaddig utánenged, míg a nyomás nem lesz oly nagy, hogy a (72) darab a (71) darab fenekéhez ütközik, vagy hogy a (73) rugók menetei egymásba üt­köznek. (75 75) vonócsuklókat jelölnek, melyek segélyével a rugalmas (28) kocsik a (k) csapokkal vannak összekötve, hogy a ko­csiknak a (h) rugók általi hajtását meg­akadályozzuk. A 18. ábra egy részletet mutat és azon módosítást tűnteti föl, melynél az (n) görgő helyett egy görgő szegmentjét alkalmaz­zuk, mi mellett egy (77) rúgó oly módon hat (78) csapokra, hogy a görgő középső helyzetében tar tátik. A 19. és 20. ábrák egy oly berendezést tüntetnek föl, melyek a (h) rugók túlságos igénybevételének meg­akadályozására szolgálnak, mely igénybevé­tel könnyen bekövetkezhetik. E czélra(80) tokok vannak elrendezve, melyekben meg­felelő erős (81) rugók fekszenek és (82) betétek vannak elrendezve. Ezen tokok a (22) csavarok fejét fogadják be, úgy hogy ha a csavarfej egy bizonyos lökésnél egy meghatározott darabbal a tokba bemozgott, akkor a további mozgásnál a betét fene­kével érintkezésbe jön, mely azután az alatta lévő rúgót a (80) tok feneke felé összenyomja. (83) egy bőrből vagy hasonló anyagból készített gyűrűt jelöl, melyre a csavarfej fekszik föl, ha legkülső helyzetében van. A (80) tokot a (84) fafödél tartja helyze­tében, mely csavarokkal van megerősítve. Mint látható, a különböző leírt és föl­tüntetett elrendezések lehetővé teí zik, hegy a rugókat, emeltyűket és más részeket olajfürdőbe ágyazzuk. Látható továbbá, hogy a jelen találmány különböző módon foganatosítható és hogy egyes részeket a többi részek nélkül al­kalmazhatunk. A 21. és 22. ábrák a 16. és 17. ábrák­hoz hasonló nézeteket mutatnak és oly ki­viteli alakot tüntetnek föl, melynél a (j) himbák és (h) rugók az agy és talp között körülbelül középen vannak elrendezve. A (g) oldaltárcsák külső kerületükön perem­mel vannak ellátva és egymással össze van­nak kötve, hogy egy tömör gummiabron­csot fogadhassanak be. A (j) himbák más (j1) emeltyűkön forgathatók, melyek az agyon megerősített csapágyakban forgatha­tók és (j2) állítócsavarok segélyével beál­líthatók. A 23. és 24. ábrák a 13. és 14. ábrák­hoz hasonló nézetekben egy oly kivitelt áb­rázolnak, mely hasonló a 21. és 22. ábrá­ban föltüntetett alakhoz, melynél azonban az (54) hajtópofa (55) hasítékokban dolgo­zik, melyek a talprész (g) gyűrűlemezei­ben vannak kiképezve; az (54) pofa egy (56) csapon ül, mely az agyrész (c) gyűrű­­lemezeinek kiálló (cl) toldatai között van megerősítve, (gl gl) gyűrűlemezeket je­lölnek, melyek (g2) csavarok által a talp (g) gyűrűlemezein vannak megerősítve azon czélból, hogy a kenőanyag visszatartására egy kamrát képezzünk. A 21—24. ábrákban föltüntetett rugal­mas kerék egy módosított kiviteli alakja a 25. ábrában oldalnézetben van föltüntetve,

Next

/
Thumbnails
Contents