30230. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerék

nak, ha a talp és agy egymáshoz központosán fekszik. Ha azonban az agy nagyobb megterhelés vagy rossz utak folytán exczentrikus helyzetet foglal el, akkor a (c) oldaltárcsák az alsó rúgókat kifelé nyomják és a fölső rugók (n) görgőit a talprész tartja, mi mellett ezen görgők a (c) tárcsáktól kissé el vannak távolítva.

A fölső rugók rugalmassága, a rugóknak ;i hasítékokban való ágyazása és az (i) csuklók és (j) himbák által az alsó rugókkal való összekötése folytán, az alsó rugókat a kt-rék talp- és agyrésze mozgásainak rugalmas fölvételében elősegítik, úgy hogy, habár az egyes rugók nem is bírnak nagy rugalmassággal, mégis ezen rugók egy sorozatának egymással való összekötése által elegendő rugalmasságot kapunk és a különböző rugók által nyújtott ellenállást oly módon osztjuk szét, hogy a légabroncsok hatásához hasonló párnaszerű hatást állítunk elő. A leírt elrendezésnél a rugók, tekintet nélkül kölcsönös alátámasztásukra, végeiken befelé irányított erőknek és középső részükön kifelé irányított erőknek vannak kitéve, akár a kerék fölső részén, akár alsó részén foglalnak helyet.

A talprész az agyról valamely megfelelő módon hajtható. A föltüntetett kivitelnél a (k) csapokon megerősített (p) rudak (q) ííörgőpárok között haladnak át, mely görgőpárokat a (e) oldaltárcsák tartják; utóbbiak az <n) görgőkön belül forognak, míg mindegyik (p) rúd az egyik vagy másik (q) görgőpárba ütközik, miáltal ily módon a forgást az agyról a talpra átviszik. A (p) rudak hasítékkal bírnak vagy másképen vannak alakítva, úgy hogy az agy forgómozgása ellen bizonyos rugalmas ellenállást 1 ejtenek ki és ez által az esetleges lökések hatását. gyöngítik.

Az (oj hasítékokat (r) födlemezekkel zárhatjuk el és a rúgókat fölvevő kamrát olajjal tölthetjük meg, mi mellett az (s) mélyítésekben alkalmazott (t) tömítések az olaj kifolyását és piszok belépését megakadályozzák.

A 3. és 4. ábrában föltüntetett módosított kiviteli alaknál a kerékagy egy középső (u) peremmel van ellátva és a (g) tárcsák ezen perem és a (c) tárcsák közé illenek és utóbbiak között mozognak. A (h) rugók befelé való mozgását a (g) tárcsák által tartott (v) ütközők határolják. A (g) tárcsákon forgatható (w) emeltyűk mozgása szintén korlátozva van, mely emeltyűk az (u) agyperem s az (1) rúgókengyelek között párnalemezek gyanánt szolgálnak. Mindegyik (w) emeltyű egy (x) mélyítéssel bír, mely az (y) golyós csuklót fogadja be; utóbbiba a (z) csavar van becsavarva. A (z) csavar a megfelelő (1) rúgókengyellel van összekötve. Ezenkívül (n) görgőket rendezhetünk el a rajzon pontozottan jelölt módon. (1 1) lapos, rugalmas hajtókarokat jelölnek, melyek a (2) alátétlemezek között az aggyal vannak összeszögecselve és (q) görgők között haladnak át. Az (1) karok azonban (1*) csuklós tagok által isöszszeköthetők a (g) tárcsákkal.

Az 5., 6. és 7. ábrákban rajzolt elrendezésnél a csatornaszerű (d) gyűrű vékony, könnyű anyagból, például alumíniumból van készítve, melybe egy második csatornaszerű

(4) gyűrű nyúlik be, mellyel az (a) agyat

(5) küllők kötik össze.

A (d) gyűrű egyik oldala levehető és (7) csavarokkal van helyzetében rögzítve. A (k) csapok vékonyított részekkel bírnak és (S) csavaranyákkal vannak ellátva, melyek a (d) gyűrű oldalait összetartják.

A (d) gyűrűn U-alakfcan kiképezett és sugárirányú (9) függő csapágyak vannak elrendezve, melyekben egy-egy (10) csap (5. és G. ábra) fekszik; utóbbiak mindegyik vége egy (n) görgőt tart és (11) csuklós tagok és (12) csap által a (h) rugókat tartó

(13) tömbbel van összekötve. A rúgó laza

(14) tokokhoz fekszik hozzá, melyeket a (j) himbák keresztcsapjai tartanak, mi mellett a (j) himbák U-alakú keresztmetszettel bírnak.

Az (n) görgők és (10) csapjaik gumimból vagy hasonlóból készített (15) abroncsokkal vagy tokokkal lehetnek fölszerelve.

A belső gyűrű peremei kissé befelé vannak irányítva és mihelyt a kerék központosán fekszik, az (n) görgők ezen peremekre