30206. lajstromszámú szabadalom • Gép levélboríték és papírzacskók előállítására

munkadarabokat visszatartja, míg az első a szívócsövecske által eltávolíttatik és a rúgó vége alatt elhúzatik. A 3, ábrán látható helyzetben a szívócsövecske a legelői lévő lapot már eleresztette. A szívócsövecske tudniillik elválik a papírtól, a mint a szájának síkja a megfogott papírlap síkjától a befelé lengés folytán lényegesen eltér. A 3. ábra szerint már a körülfutó (32) fogók (32a) helyzetben a leemelt lap mögé nyúltak. A fogók kampóalakúak (2. ábra) és a (33) tengelyen ülnek, mely a (28) henger tengely tői a (34) hajtózsinór által forgásba hozatik. Nyílirányban való tovaforgásánál [3. ábra, (32b) helyzet] a fogók a megfogott lapot kissé meghajlítják és végül fölső sarkával az(I) hengerpár fölső hengerére fektetik. Ezen (35) henger üreges és a 2., 3., 4. ábrákban látható kivágással van ellátva. Ha a fogók a (z) munkadarabot a hengerre fektetik, akkor a kivágás épen a lap fölső sarka elé jut; ez a kivágásba belép és a henger forgása közben a (36) rúgó mellső éle által lefelé hajlíttatik és a (35) fölső henger, valamint (37) alsó henger érintkezési helyéhez vezettetik. További forgásnál ezen sarkot a hengerek becsípik és a lapot a halmazból kihúzzák, mire a nyíl irányában (4. ábra) a legközelebbi hengerpárhoz vezettetik. A munkadarab fölső szélének ezen lenyomása a hengerek érintkezési helye felé a (36) rúgó közreműködése nélkül is történhetnék, ha a rúgó mellső széle helyett a megfelelően keskenyebbé készített kivágás hátsó széle támaszkodna a munkadarabhoz. A rúgónak azonban később leírandó részekkel együtt föladata, a munkadarabot a hengerekhez pontosan megfelelő helyzetbe hozni, melytől a további megmunkálás pontossága függ. A mint a rajzból látni lehet, a rúgó mellső része a (35) henger kerületéhez simul, míg hátsó része előre ugrik. A rúgó ezen alakjánál és helyzeténél fogva a mellső rész a papirt nem képes elegendő erővel az alsó hengerhez nyomni, hogy a fölső henger kivágott kerülete helyett a munkadarabnak a hengerpár közé való behúzását megkezdhesse. A munkadarabot a hengerek csak akkor ránthatják magukkal, ha a kivágás hátsó (38) széle a papirt érinti és az alsó hengerre nyomást gyakorol; ekkor a munkadarab megfogatik és mozgásba hozatik. Minthogy azonban a henger kerülete a (38) éltől kezdve kissé beljebb áll, rögtön a papir első odaszorítása után a (36) rúgó hátsó része veszi át a leszorítást és tovavitelt a henger kerülete helyett. Ennek szándékolt következménye az, hogy a munkadarab bizonyos ideig a mellső sarok közepén tartatik, úgy hogy oldalirányban mozoghat. Ezen mozoghatóság teszi lehetővé, hogy a talán kissé rézsútosan fekvő munkadarabot ki lehessen egyenesíteni, úgy hogy ha a (39) helytől ismét a hengerkerület kezd hatni, pontosan helyes és elmozdíthatlan helyzetben vezettetik tovább. Ezen kiegyenesítés két (40) ujj által történik, melyek egy a (10) görbített lemezen ágyazott (41) tengelyen ülnek (4. és 5. ábrák). Egy szintén ezen tengelyen ülő (42) karra (3. ábra) támaszkodik egy rúgó, míg egy további (43) kar súrlódó csigával a (44) exczenter kerületére támaszkodik. Ezen ujjak felé húzzák a hengerek a csak a (36) rúgó hátsó részével megfogott munkadarabot, úgy hogy az oldalszárnyak és az egyik nagy szárny által képezett sarkok az ujjakra támaszkodnak. Egy pillanatra a munkadarab az ujjakkal fogva tartatik, míg az engedékeny (36) rúgó a közte és az alsó henger között lévő sarkot súrolja. Ezután a (44) exczenter lépcsős része a (43) kart visszalengeni és a (40) ujjakat az alsó henger megfelelő (45) kivágásaiba belépni hagyja, úgy hogy a munkadarab fölszabadul és a fölső hengernek most már hatásos kerülete által az alsó hengerhez szoríttatik és továbbvezettetik. Meg kell még jegyezni, hogy az alsó henger (46) tengelye a fölső hengerével fogaskerékpár útján áll kapcsolatban, a mi különben más hengerpároknál is szokásos. B) A (t t) szárnyak behajlítása. (1., 2., 6., 7., 8., ábrák). A bevezető szerkezet által megfogott és