30197. lajstromszámú szabadalom • Vetélő szövőszékek számára
- 2 -közel van. Ha a fonál az elfogyáshoz közel van, akkor az (P) kar fölszabadul és az (E) rúgó a (D) peczket kifelé az 1. ábra szerinti helyzetbe szorítja és mihelyt a vetélőfiókba jut, a (D) peczek működésbe hozza a szövőszék előbb említett készülékét Ezen működtetési mód elve nem új. Az eddigi ilyen szerkezetű vetélőknél azonban nem volt lehetséges papircsévéket alkalmazni és a csévének oly módon való alkalmazása, hogy az a (D) peczket visszatartsa, többé-kevésbbé nehézségekkel volt összekötve. Jelen találmány segélyével ezen hátrányok megszüntethetők és azonkívül egyéb új előnyök is érhetők el. Az (F) kar, mely a (D) peczek mozgását előidézi, szabad végén befelé van hajlítva, míg az (A) orsó a (g) mélyedéssel van ellátva, a melyben az (F) kar mellső vége fekszik. Ez által a csévét rendkívül gyorsan és kényelmesen lehet elhelyezni, még akkor is, ha az puha papirosból készült, anélkül, hogy az (F) kar szabad vége a csévéli, illetve a fonalon megakadna és azt megsértené vagy a cséve ráhelyezésénél akadályul szolgálna. A régebbi alakú vetélőknél az (F) kart az egyik kézzel befelé az orsóhoz kellett szorítani, míg a csévét a másik kézzel ráhelyezték. Ez egyrészt időveszteséget okozott, másrészt a csévének helytelen fölillesztését is előidézhette. Jelen találmány szerint egy a (H) drót alakjában kiképezett vezetéket és a (J, J') peczekpárt rendezzük el, mely az (F) kart fölfelé lengeti, ha az orsó fölfelé emelkedik, mi mellett a (H) vezeték az (F) kar pályájában fekszik és azt befelé szorítja, ugy hogy ha az orsó fölemelkedik, akkor az (F) kar vége a (G) mélyedésben fekszik (2. ábra) és a cséve a ráhelyezésnél nem sérülhet meg. Az eddigi vetélőknél, melyeknél a keresztirányban mozgatható peczek az által tartatott vissza, hogy a peczek karját az orsó fonala körülvette, általában nehéz facsévékről van szó, a minő a 10. ábrában van föltüntetve. Ezt egyenes karral kapcsolatban kellett működtetni, a mint az az említett ábrában látszik. Jelen találmány szerint papirosból vagy más eféléből készült, vékony falú (K) csévét alkalmazunk, mely alsó részén (L) hosszbemetszéssel van ellátva. Ilyen cséve több szempontból előnyös. Igen olcsón állítható elő és vékony fala folytán a vetélőben jelentékenyen nagyobb fonalmennyiség helyezhető el, mint a fa vagy más vastagfalú cséve alkalmazása esetén. Ez által a telt csévék szállításánál, vámjánál stb. nagy költségmegtakarítás érhető el, miután csaknem az egész súly és térfogat fonalanyagból áll. Az (L) bemetszés összeesik az (F) karral és lehetővé teszi, hogy az (F) kar azon kiléphessen, mihelyt a fonal annyira elfogyott, hogy nem képes már a nyílás falait összetartani és az (F) kart az (E) rúgó ellenében a csévéhez szorítani. Látható tehát, hogy az ismertetett készüléket különösen ilyen csévékkel kapcsolatban alkalmazzuk, minthogy ezen készülék lehetővé teszi, hogy a takács a csévét gyorsan és minden különös elővigyázat nélkül a vetélőbe helyezhesse. Jelen találmány körébe olyan készülékek is tartoznak, melyek a bemetszés oldalainak széttolására szolgálnak, hogy az (F) kaiszabaddá tétele megkönnyíttessék, midőn a fonal elfogyott. Az orsó hosszhasadékkal van ellátva, melyben az (M) emeltyű az (N) csap körül forgathatóan van elrendezve. Ezen emeltyű (0) része közel fekszik az orsó hátsó végéhez és a 6. ábra szerinti helyzetben kiugrik, ha az orsó fölső helyzetében van és a (K) cséve az orsóra van helyezve. Ha az orsót lefelé fordítjuk, akkor az (0) kiugrás a (P) drótrúgóba ütközik, mely a vetélő alsó részén haránt irányban megy keresztül. Ezen rúgó az (M) emeltyű végét fölfelé törekszik húzni. Mihelyt a fonal a vetélő normális járásánál a csévéről legöngyölődött, az (M) emeltyűt, mint már említettük, a (P) rúgó fölfelé szorítja és az (L) hasíték kitágíttatik (3. ábra). A (P) rúgó az 1. és 2. ábrában látható módon a vetélő hosszirányában fekszik és egyik végével a vetélő oldalfalához van erősítve, míg egyik közbenső pontja a (Q) peczekre fekszik, mely a rugót fölfelé I szorítja, ha az orsó alsó helyzetében van. w
