30155. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására
által okozott súlycsökkenés következtében az ezelőtti munkának csak 2 /s részét fogja tenni, ami szintén megfelelő megtakarítással jár. Másfelől azonban az előégetés a munkabérekben túlkiadást okoz, ami a forgó kemenczéknek 60—80°/„-al megnagyobbított teljesítménye, valamint a hajtóerő jobb kihasználása által aránylagosan csökkenthető. Ebből látható, hogy legnagyobb megtakarítás akkor érhető el, ha a szénárak magasak és a munkabérek alacsonyak, különösen nagy telepeknél, ahol a gépi segédeszközökkel végezhető szállítás előnyös volta az előégetés költségeit a többi kedvező tényezővel szemben háttérbe szorítja. Ilyen esetekben minden 100 kg. téglánál 7—9 kg. szén is megtakarítható, ami a korábbi szénfogyasztás kerek 30°/0 rának felel meg. Az előégetett anyag nedves vagy száraz úton dolgozható föl. Az utóbbi munkamódnál még azon esetet kell megkülönböztetni, midőn a víz hozzáadása csak oly mennyiségekben történik, hogy a mész éppen szárazon oltatik meg és azután a por szitálás által távolíttatik el a mindig jelenlevő csomóktól. Ezen eljárás ugyanaz, mint amelyet a zsákos mész előállításánál alkalmaznak, ahol szintén csak a csomókat őrlik meg finomra. A teljesen száraz úton földolgozott nyersanyaggal szemben víz hozzáadása azon hátránnyal bír, hogy Ca(OH)2 vegyületnek CaO-ra és H2 0-ra való fölbontására, továbbá a víz elpárologtatására szükséges hőt a forgó kemeuczében kell előállítani. Megjegyzendő, hogy a kétszeres égetési eljárást már megvalósították a gyakorlatban, azonban az új eljárás ettől alapjában és félre uein ismerhető módon különbözik. Először is nem kombináltak akna- vagy körkemenczével, tehát egyenlő hatásfokú kemenczéket alkalmaztak. Azután a nyersanyagot is alakították s ehhez az oltásra szükséges vizén fölül is kellett bizonyos vízmennyiséget fölhasználniok, melyet aztán az égetőkemenczékbe való berakás előtt külön szárítókemenczék által párologtattak ; el. Azonban az égetés a Ca(OH)2 vegyület fölbontása következtében nem volt azon melegmennyiséggel lehetséges, melyet a marómész jelenléte kívánt volna. Hogy a kettős égetési eljárást mégis alkalmazták, ennek oka azon nehézségben rejlett, melyet némely kemény anyagnak finomra őrlése okoz, s melyet a mész oltása által kerültek ki. Az akna- vagy körkemenczéknek lángkemenczékkel való kombinácziójánál is lehetséges ugyan ez utóbbiakat hidratizált nyersanyaggal megtölteni, azonban ez nem szükséges, sőt elméleti szempontból minden körülmények között elitélendő, mig a régi előégető eljárásnak a hidratizálással és azonkívül a nedvesítésre szolgáló víznek bizonyos fölöslegével, mint elkerülhetlen tényezőkkel kellett számolnia. Még azon különös esetre kell rámutatnunk, melynél a munkamód látszólag ugyanaz, mint az előbb említett eljárásnál, nevezetesen a nagyolvasztók mészben gazdag salakjának a portlandczement nyersanyagául való fölhasználására. A különbség itt az előégetés mértékében áll, mely a nagyolvasztóban oly magas fokra emeltetik, hogy az agyagos alkatrészek a mésszel teljesen vegyületbe lépnek, ami az őrölhetőséget rendkívül megnehezíti. Ezzel ellentétben a jelen eljárással, az alacsony hőmérsék mellett történő előégetés következkeztében a belső szerkezet meglazulása, vagyis könnyebb őrölhetőség érhető el. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás portlandczement előállítására, jellemezve az által, hogy a nyersanyagot először akna- vagy körkemenczében, azután lángkemenczében égetjük oly módon, hogy a nyersanyagot az először említett s gazdasági szempontból kedvezőbben működő kemenczékben szénsavtartalmától részben, vagy teljesen megfosztjuk, azután tovább földolgozva összekeverjük, és lángkemenczében téglákká égetjük. pal-las hés7vénv tar8a8áo nyomdája bypaptstfcs
