30132. lajstromszámú szabadalom • Berendezés intermittáló áramok létesítésére

- 3 -í'ást, pl. egy egyenáramú generátort jelöl (mely ezen specziális esetben 3500 voltra van szerkesztve). A generátortól a (2) és (3) fővezetékek indulnak ki. (4) az elektro­mos lámpát jelöli, mely a régebbi szaba­dalmi leírásunkban ismertetett módon van megszerkesztve és mely alkalmas ponton a (2) és (3) fővezetékek közé van igtatva. A (4) lámpával párhuzamosan az (5) konden­zátor vagy más, az elektromosságot fölhal­mozó szerkezet van kapcsolva. Az (1) áram­forrás és az (5) kondenzátor (7) lemeze között a (6) fojtó cséve van a (2) fő veze­tőbe igtatva. Magától értetődik, hogy a kondenzátor helyett más oly szerkezet is alkalmazható, mely a kívánt elektromos kapaezitást biztosítja. Ha a generátor áramkörét a (9) és (10) kapcsolók által zárjuk, akkor a (2) és (3) fővezetékekben erős áramlökés keletkezik, mely az (5j kondenzátor (7) lemezei között kisülni igyekszik. A (6) fojtó cséve emellett az alkalmazott elektromótorikus erőnek hir­telen föllépését akadályozza meg. Ily módon az (5) kondenzátor fokozatosan megtöltetik azon mérvben, melyben az elektromótorikus erő végvezetőinél nagyobbodik. Mihelyt az (5) kondenzátor a kellő fe­szültségig megtöltetett, az áram a lámpán át kisül, minek következtében a potentiál­kiilömbség ismét tetemesen redukáltatik. Gyakorlatilag véve, a lámpa akként fogana­tosítható, hogy a potentiálkülömbség 100 voltig, sőt még 20 volt alá is siilyed. | Ily módon az (5) kondenzátor a közte és a j lámpa között lévő áramkört táplálja. Ugyan- j ekkor a (6) fojtó cséve az áramforrás túl­erős kisülését akadályozza meg. A kondenzátor kisülése után az áramlás a lámpán keresztül megszűnik, mire a mű­veletek megismétlődnek, a mennyiben rög­tön ezután egy következő áramimpulzus küldetik a lámpán keresztül. Mindegyik impulzus körülbelül 3500 voltnyi potentiál­lal történik és a lámpa által kisugárzott fény erőssége, a közepes feszültségtől és az áramlási intervallumok időtartamától függ. •Jellemző ezen lámpákra nézve, hogy ezen lámpák akként szerkeszthetők meg, hogy azok bizonyos előre meghatározott minimá­lis feszültségen alul az áramot többé nem bocsátják át és ennek következtében a feszültségében csökkenő áramlás periódu­sának bizonyos pontjában elalszanak. Követ­kezésképer. a lámpa határolt fogyasztási periódussal bír, mely a feszültségnek bizo­nyos alsó határánál végződik. A mit a szem észrevesz, az az ezen egymást követő áram­lások által előidézett fény vibrálás ok, a mikor azonban az áramlásmentes inter­vallok láthatatlanok, mert az egyes inter­vallok rendkívül gyorsan követik egymást. A kondenzálás periódusát meghosszabbít­hatjuk azáltal, hogy a kondenzátor áram­körében egy fojtó csévét rendezünk el, mely esetleg egy transformátornak prímar­tekercse által képezhető, a mint azt később le fogjuk írni. A 2. ábrában egy (12) segéd­kondenzátor az áramforrás és az (f>) kon­denzátor között elrendezve a (6) fojtó csé­véli keresztül való töltés és kisülés gyorsa­ságát előmozdítja. Ha kívánatos a (3) fő­vezetékben egy hasonló (61 ) fojtó csévét rendezhetünk el. A szóban forgó lámpák elindítását elő­segítjük azáltal, hogy a negatív elektróda szomszédságában a lámpa külső oldalán a már említett, vezető fémből készült (14) elindító szalagot rendezünk el és ezt a (15) vezető segélyével a pozitív elektródával vagy egy ehhez vezető vezetővel kötjük össze, mely elrendezés igen hasznos ott, a hol kisebb initiál-feszültségek alkalma­zandók. A berendezést a (17) áramátalakítóval szerelhetjük föl, melyeknek (16) primár­tekercselését az egyik pl. a (3) fővezetékbe igtatjuk, a mint ez az 1. ábrából látható; ekkor a sekundar (18) áramkörben válta­kozó áram fejlesztetik, melyet bármely czélra fölhasználhatunk. A (16) primlir­tekercselés ezen esetben egyszersmind az áramkör egyik fojtó csévéje gyanánt is szolgálhat. A 2. ábrában a (17) áramátalakító (16) primiir csévéje a (4) lámpa vezetőivel össze-

Next

/
Thumbnails
Contents