30120. lajstromszámú szabadalom • Újfajta lángzó

— 2 -a fogyasztást csökkenthetjük, ha a kazán működésen kívül van helyezve, másrészt pedig a koromképződést meggátoljuk, a mely koromképződés az eddigi készülékeknél, melyeknél az összes égetők igen rövid lánggal égtek, előállott. A mellékelt rajzon az 1—8. ábra a lángzó egy oly foganatosítási alakját tűnteti föl, melynél az előbb említett lángzó egy elgőzölögtető kígyócsővel van kombinálva, s melynél a pislogó égetők lángja ugyanolyan irányú, mint a fűtő égetők lángja. Az 1. ábra a lángzónak a 2. ábra A—A vonala mentén való hosszanti függélyes metszetét, a 2. ábra az 1. ábra B—B vonala mentén való függélyes harántmetszetét, a 3. ábra az 1. ábra C—C vonala mentén az égetőkön át képzelt vízszintes metszetét tűnteti föl. A 4. és 5. ábra egy könnyű olajokhoz való foganatosítási alakot tűntet föl, melynél a tulajdonképeni lángzó egy öntött elgőzölögtető tokkal van kombinálva s melynél csak egy pislogó égető van s ennek lángja a fűtő égetők lángjára merőlegesen áll. A 4. ábra a lángzónak függélyes keresztmetszetét és az 5. ábra a 4. ábra D—D vonala mentén képzelt horizontális metszetét tünteti föl. Az 1-3. ábrákat tekintve, a tulajdonképeni lángzón a bronzból- való (a) rúd van, melynek hosszában két egymással párhuzamos (b) és (c) vezeték van kiképezve, melyek egyik végükön el vannak zárva, míg másik végük egy a petroleumbeömléssel összekötött függélyes (d) vezetékkel közlekedik. Ezen két (b) és (c) vezeték közé vannak az (f) és (g) égetők egy vízszintes sorban a rúdba becsavaró lva. Az (f) égetők száma nagy (a rajzon például 22) s azok a (h) fúratok révén (b) vezetékkel közlekednek, míg a kis számban (a rajzon például 4 van) alkalmazott s a lángzó hoszszában elosztott (g) égetők az (i) fúratok révén a (c) vezetékkel közlekednek. A kéz| zel mozgatható (j) kúpos szeleppel a (b) vezetéket a petroleumbevezetéstől teljesen el lehet zárni. Könnnyen beláthatjuk, hogy a petróleum az összes égetőkhöz eljuthat, ha a kúpos szelep ki van nyitva; ez a helyzet a nor! mális üzemnek felel meg. Viszont a petro! leum csakis a (g) égetőkhöz juthat, ha a kúpos szelepet fészkére toljuk, mikor is a lángzó csak pislogva fog működni. A csavarmenetes s dugókkal elzárt (o) fúratok arra valók, hogy a (h) és (i) fúratok könnyen előállíthatók, továbbá könynyen és gyorsan tisztogathatok legyenek. A lángzó előtt a (k) kígyócső van elrendezve, mint ezt a 2. és 3. ábrán láthatjuk, mely kígyócső a lángzóval az (1) csatlakozással s (m) kampókkal van összekötve. Ezen kígyócső menetei érintkeznek egymással, úgy hogy egy mindkét végén nyitott tok képződik, melynek a közepébe az égetők lángjai benyúlnak, ily módon légáramlást idézve elő, a lángzó úgy működik, mint egy Bunsen-lángzó. A kígyócső egyik vége a petroleumbevezető csővel, másik vége pedig az égetőkkel van összekötve. A kígyócső utolsó menetét lezáró (kl) cső a négyszögletes tok közepe előtt van elhelyezve és láng-gátul szolgál, a mennyiben az (f) égetők lángjai ezen csőhöz ütődnek s a kígyócső által képzett tokból való kilépésüknél szétterülnek s a tokot egész hosszában egyenletesen fűtik. A pislogó (g) égetők lángjai közvetlenül az égetők mellett a különleges, például kis meggörbített lemezekből készült (e) lánggátakon törnek meg, s ily módon a kígyócsőből alakított tok belsejében szétterülve, annak falait hatályosan fűtik. A lángzó üzembe helyezése ismeretes módon történik, tudniillik úgy, hogy a lángzó alatt borszeszt égetünk; üzem közben a petróleum a kígyócsőben elgőzölög, mielőtt az égetőkhöz jutna. A 4. és 5. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a kígyócső helyett egy öntvényből álló elgőzölögtető tok van alkal-