30093. lajstromszámú szabadalom • Újítások gőzturbinákon
— 2 — nyi sebesség a kerék anyagát csak negyedrésznyire veszi igénybe. Ha egyenlő relativ kerületi sebesség mellett a forgó vezetőcsövek forgó lapátkerék estében föllépő viszonyokat azokkal hasonlítjuk össze, amelyek helytálló vezetőcsövek által hajtott lapátkerék esetében föllépnek, akkor azt találjuk, hogy egyenlő szögsebesség mellett, mindkét kerék forgása esetén a kerekek átmérője csak felényi, mint ha csak az egyik kerék forog, ennélfogva a forgó kerekek fölülete az egyszerű turbina kerék fölűletének csak V* részét teszi.Továbbá a kerekek súrlódásának legyőzésére fordított munka a kerületi sebesség köbével és a kerekek fölületével arányos, úgy hogy az új turbinánál ezen czélra fordított munka a réginél fogyasztott munkának csak Vsa része. Tekintettel a két forgókerék közötti hézagra azon veszteségtöbbletet, mely abból keletkezik, hogy mindkét kerék forog, ahelyett, hogy az egyik helytálló volna, a másik pedig ugyanazon relativ sebességgel forogna, a régi turbina munkafogyasztásának x /8 részével vehetjük egyenlőnek, úgy hogy mindent összeszámítva, a két forgó elemmel bíró turbinánál a súrlódási veszteség csak körülbelül 1 U része azon veszteségnek, mely az egy forgó elemmel bíró turbinánál föllép, ha a vezetőcsövek és lapátok közötti relativ sebesség mindkét esetben ugyanaz. Eszerint a jelen találmány értelmében szerkesztett turbinát az ugyanazon elméleti hatásfokkal bíró De Laval-féle egyszerű kerekű turbinával összehasonlítva azt találjuk, hogy az előbbinél a kerekek négyszerte kisebb mértékben vannak megerőltetve s a súrlódás okozta veszteség hatszorta kevesebb, mint a De Laval-féle turbinánál. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány egy foganatosításának hosszmetszete, a 2. ábra egy másik foganatosításának hosszmetszete, a 3. ábra a turbinakerék egy részének metszete, a 4. és 5. ábrán a hozzátartozó nézetek láthatók, a 6. ábra a megfordító szerkezet egy foganatosításának hosszmetszete, a 7. ábra a gőzvezető kerék elölnézete, részben pedig a 6. ábra (A—B) vonala szerint vett metszete, a 8. ábra a vezető és lapátkerék metszete, mely kerekeknek megfordítására egy módosított szerkezet szolgál, a 9. ábrán látható metszet oly szerkezetet tüntet föl. melynél csak az egyik elem fordítható meg helytálló vezetőcsövek segélyével. Az (a) forgó kerék alkalmas alakú (b) serlegeket vagy lapátokat hord, amilyenek a Pelton féle kerekeknél és a De Laval-féle turbináknál is alkalmazva vannak (1. és 2. ábra). A lapátok, melyekhez a gőz tényleg ütközik, úgy vannak elrendezve, hogy a gőz, miután azoknak energiát adott át, a kibocsátó nyíláshoz távozik, anélkül, hogy az utána jövő sugarakkal összeütközésbe jönne, vagy azokat bármi módon hátráltatná. Az (a) lapátkerék szomszédságában egy üreges (c) kerék foglal helyet, mely a (d, d) csatornákat tartalmazza. A (c) kerékbe az üreges (e) tengelyen keresztül vezettetik be a gőz a kezdeti nyomás mellett s a (h) gőzkamrából az (e) tengelybe fúrt nyílásokon keresztül jut a tengely üregébe. A gőz a (d, d) csatornákon keresztüláramlik és az (a) kerék lapátjaiba ütközik. A kerekek ellenkező irányban és czélszerüen egyenlő, vagy megközelítőleg egyenlő szögsebességgel forognak. Ugyanis a vezető csatornákra gyakorolt visszahatás a lapátokhoz való ütközés erejével egyenlő vagy megközelítőleg egyenlő lévén, mozgó elemeknek átadott munka egyenlő lesz, föltéve, hogy a gőz a lapátok elhagyása alkalmával teljesen vagy megközelítőleg nyugalomban van és a lapátok görbületének érintője irányában hat. A (d, d) csatornákat czélszerű egy alkalmas szerkezetű (c) aczélkerék kerületére szerelni (3. ábra), mely kúpos alakkal bír, hogy a röperőnek jobban ellenállhasson és (i i) kamrákat tartalmaz, melyek a gőzt az (e) tengely üregéből tovaszállítják. A (c) kerék alkalmas bordák és kettőzött lemezek által megerősíthető s czélszerüen egy üre-
