30077. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mérleg szekerek, görgőpályák kocsik és hasonló járművek terhelésének lemérésére és följegyzésére
gelyre ugyancsak fölékelt (34) emelő forgásánál a (31) reteszt éri és ezt fölemeli. A (32) kilincsemelő kiváltása megtörténik, amint a (35) elektromágnes a (32) kilincsemelő fegyverzetét meghúzza. A (35) elektromágnes áramkörébe két (36) kontaktuslemez van bekapcsolva, melyek a (31) retesz föl- és lefelé mozgásánál az ezen megerősített (38) lemezrúgóval fölváltva jönnek kapcsolatba, illetőleg kapcsolaton kívül. Hasonló módon jönnek a (39) kontaktuslemezek az (1) mérleggerendával együtt lengő (41) görgővel kapcsolatba, illetve kapcsolaton kívül. A kontaktusok és az elektromágnes között az elektromos kapcsolat a 4. ábrán van ábrázolva. Világos eme kapcsolási sémából, hogy a (39 40) kontaktusok az áramkört csakis akkor zárhatják, mikor a (36 38) lemezek egymással érintkeznek. Az áramot 4—6 elemből álló telep szolgáltathatja. A (32) kilincseinelő, (21) retesz stb. el is maradhat, mikor az elektromágnes közvetlenül a (30) kilincsre fog hatni. Minthogy azonban a (28) rugónak a berendezés működésének biztosítása czéljából meglehetősen erősnek kell lennie, a (30) kilincs kiváltása tetemes erőt igényelhet, úgy hogy erre egy kisebb méretű telep nem volna elégséges. Tekintetbe véve már most, hogy nagy áramerősség nem mindenhol áll rendelkezésre, minthogy továbbá a (32) kilincsemelő kiváltása csak kis erőt igényel, az 1. ábrán látható elrendezés általában előnyösnek fog bizonyulni. A mérleghíd alatt a (20) tengely egyik végén még egy (42) emelő van fölékelve, melyet a (43 44) rudak (3. ábra) kötnek csuklósan össze a (45 46) emelőkkel. A (45) emelő lazán van a mérlegváz egy csapján ágyazva és fölső végével a hidon a sínfej fölé nyúlik, de nem gátolja meg a mérleghíd szabad elmozdulását, míg a (46) emelő ugyancsak lazán van a (47) emelő forgáscsapjára fölhúzva. Ez az emelő ugyancsak átnyúlik a hidon anélkül, hogy a híd elmozdulását meggátolná, elrendezése pedig olyan, hogy azt a jármű kerekei elforgassák, mikor az a hidon áthalad. Ha már most a kerék a (47) emelőt elereszti, ez az alsó végén alkalmazott terhelő súly hatása alatt a függélyes helyzetébe jut. Ha már most a (47) emelő az egyik menetirányban elfordul, a (46) emelő (48) peczkét éri és ezt is a megrajzolt helyzetébe forgatja, míg a másik menetirányban való elfordulása a (46) emelő elfordulását elő nem idézi. Oly kocsik esetében, melyek nem vágányokon futnak, a (45 47) emelők sorompók gyanánt képezhetők ki. A föntebb leírt mérleg működési módja a következő: A nyugalmi helyzetben a (47) emelő függélyes helyzetet foglal e), a (46) emelő (48) peczke pedig a (47) emelőre fekszik, a (42 45 és 46) emelők tehát a pontvonalas (421 45l 461 ) középvonaluk által jelzett helyzetet foglalja el. A (45) emelő fölső vége a sínfej alatt fekszik. A (21) emelő a két (22) sínt lehúzta, tehát a (2) tartály a legmélyebb helyzetében van. A (15) csap forgóját a (26) rúd a záróhelyzetbe állította. A (29) kilincskerék balfelé fordult el és nincs a (30) kilinccsel kapcsolatban, míg a (32) kilincsemelő a (31) reteszt fölemelve tartja. A (11) úszó a (10) korongon fekszik. Ha már most egy jármű jut a hídra ennek mellső kereke a (47) emelőt elforgatja, tehát a (42 45) emelők a megrajzolt helyzetbe jutnak. A (45) emelő függélyes helyzetet fog elfoglalni, úgy hogy fölső vége a jármű továbbmozgását megakadályozza. A (42). emelő a (20) tengelyt az óramutató forgásirányában forgatja, a (28) rúgót megfeszíti és a (30) kilincset a (29) kilincskerékbe kapcsolja. A (21) emelő (22) sín és (2) tartály tehát a jármű első kerékpárjának hatása alatt fölemelkedik, a (26) rúd a (15) csapot egyidejűleg nyitja és a (2) tartályba víz folyik be mindaddig, míg az (1) mérleggerenda által működtetett (17) csatorna a vizet az egyensúly beállta után az elvezető tölcsérbe nem vezeti. A tartályba befolyó víz a (11) úszót föl-
