30075. lajstromszámú szabadalom • Önműködő légnyomásos fék vasúti járművek számára

- 4 ban megismételhetjük, anélkül, hogy e mellet a (81 és 43) dugattyúk egyikét is csak befolyásolni kellene. Ha a segédtartályt ismét meg akarjuk tölteni nyomólevegővel, úgy a fővezetékbe fokozatosan nyomólevegőt bocsátunk be, mely a (8) kamrán a (11) nyílásokon és a (13) csatornán át a tartályba áramlik, a mint azt már leírtuk. A funkcziós szelep a mellett a fékező állásban marad, a mikor is a (25 és 19) nyílások összeesnek. Ha a nyomást a tartályban a megkívánt mértékig növeltük, úgy a nyomást a fővezetékben ismét csökkenthetjük és a (7) szelepet ezáltal ismét megnyithatjuk, úgy hogy a tartályból további nyomólevegő áramlik be a hengerbe. A fővezetékben uralkodó nyomásnak minden csökkenésénél a (14) szelep megakadályozza, hogy a tartályból a fővezetékbe levegő visszaáramoljon. A fékeket természetesen tetszés szerint bármennyiszer lehet utánhúzni és a tartályt tetszés szerint bármennyiszer lehet nyomólevegővel utánatölteni, mi mellett a fékek állandóan hatásos állásukban maradnak, ha csak arról gondoskodunk, hogy az utántöltöltésre szolgáló levegőnek feszültsége nem oly nagy, hogy a (30) diafragmát a (37) rugó hatása ellenében eltolja és a (31) szelepet megnyitja. A fékek megeresztését illetőleg szem előtt kell tartani, hogy a funkcziós szelep jobboldali löketvégen foglal helyet, úgy hogy a (24) kivágás a (20 és 21) nyílásokat egymással összeköti. A fékberendezésben ennél fogva a nyomás addig növeltetik, míg a (30) diafragma és az azzal összekötött részek jobbra mozgattatnak, úgy hogy a (31) szelep megnyílik, a mint azt az 1. ábra mutatja. Ez lehetővé teszi, hogy a nyomólevegő a (43) dugatyú hengeréből és pedig a dugattyútól jobbra eső térből a (47, 48, 90, 91, 92, 22, 21, 24 és 20) nyílásokon és csatornákon át eltávozzék, míg a dugattyú annyira tehermentesítve nincs, hogy jobbra | mozoghasson, és a (45) szelepet a (46) rugó Í nyomása ellenében megnyithassa. A dugattyúkamrában esetleg jelen levő nyomó levegő erre a (45) szelepen át rögtön eltávozik és a (43) dugattyú jobbra mozog míg a két (47) nyílás között nem áll. Időközben a (33) rúgó a (32) szelepet elzárja. A (80) dugattyúkamrában a (81) dugattyú baloldalán uralkodó nyomás megszűnik, mivel a nyomó levegő a (93) csatornákon, a (43) dugattyú körül és a (47) nyílások egyikén átáramlik és innen a másik (47) nyíláson, a (45) szelepen és a (90, 91, 92, 22, 21, 24) csatornákon át távozik. A (80) kamrában bekövetkező ezen nyomáscsökkenés következtében a (81) dugattyú a (84) rúgó nyomása ellenében balra mozog, míg a funkcziós szelep az 1. ábrában föltüntetett állásba nem került, melynél a fékek meg vannak eresztve. A (Ifi) kamrában a légnyomás csökken, a mennyiben a nyomó levegő a (21, 22, 92, 91 és 90) csatornákon, valamint a (45) szelepen át, a (43) dugattyú felé távozik, mi által a dugattyún a nyomás kiegyenlítődik és a dugattyú a (46) rúgó hatása alatt balra mozog. A (45) szelep ekkor fészkére szoríttatik és a (32) szelep megnyílik, mire a nyomó levegő a (94 és 93) csatornákon át a (80) kamrába áramlik, a (81) dugattyút ismét nyomásegyenlőség alá hozza és a (84) rúgónak lehetővé teszi, hogy a dugatytyút normális állásába tolja. Az egész berendezés ekkor ismét nyomó levegővel van megtöltve és az összes részek a normális állást foglalják el, a mint azt az 1. ábra mutatja. Föntiekből a 2. ábrán föltüntetett elrendezésnek működési módja, valamint az ezen elrendezés és az 1. ábrában bemutatott elrendezés közötti különbség is könnyen megérthető. A funkcziós szelepnek a 2. ábrában bemutatott berendezésénél a vész fékberendezés a funkcziós szelep előző mozgásaitól független és ezért a funkcziós szelepnek egy mozgást az üzemfékezésre és egy második mozgást a vészfékezésre kell megtennie. Látható, hogy a (2) süveg, a (63) rúd és a (64) rúgó egy ily funkcziós szelepnek közönséges alkotó részeit ábrázolják, és hogy továbbá a (23) nyílások azon nyílásokat ké-