30062. lajstromszámú szabadalom • Mentőlétra

fölött fekvő ablakoknál, a mennyiben az összes keretek működtetésére egy az öszszes emeleteken végignyúló (g) tengely szolgál, melyet kúpkerekek közvetítésével bármely emeletről az ott alkalmazott (a) forgattyú segélyével lehet forgásnak indítani. Az (f) kapcsoló részek ugyancsak ismert módon a (b) kereteknek U-alakú oldalrészeiben vannak vezetve. A nyugalmi helyzetében az ablak könyöklő alatt fekvő (h) fölhágó bádog az ablak nyitása után a létra kényelmes elérését teszi lehetővé. A most leírt kiviteli alaknál elkerültük a bevezetőleg jelzett hátrányokat, azonban használat után a leeresztett kapcsoló részeket a létrának nyugalmi helyzetébe való visszavezetése czéljából történő visszatolása nehézségekbe ütközik. Ez a körülmény különösen gyakorlatoknál kellemetlen, melyek a létra használhatóságának megállapítására is gyakran végzendők. Az 5. és 6. ábrán látható kiviteli alaknál ezt a hátrányt is elkerültük. Az 5. ábra az 1. ábrának megfelelő vetületben, a 6. ábra pedig az 5. ábra E—F vonala szerint vett metszetben ábrázolja ezt a kiviteli alakot. Ennél a kiviteli alaknál a leeresztendő (f) kapcsolórészek szárai (i) fogazással vannak ellátva vagy fogasrudakkal vannak összekötve. Mindegyik ablak közelében egyegy megfelelően ágyazott, egyrészt egy (k) forgattyúval, másrészt egy kis (m) fogaskerékkel ellátott (n) tengely van alkalmazva. Az (m) fogaskerék az (i) fogazásba fogódzik, az (n) tengely azonban a fogaskeréken túl meg is nyújtható, hogy még egy, egy másik kapcsoló rész szárával kapcsolódó kereket ékelhessünk arra föl. Ha a létrát kifelé lendítjük, az (f f) kapcsolórészek pedig alátámasztásukat elvesztik, ezek az ismert módon önműködően lecsúsznak, mikor is az (m) fogaskerekek és (n) forgattyúk üres mozgást végeznek. Ha már most a létrát használaton kívül helyezzük, a (k) forgattyú megfelelő forgatásával az (f) kapcsoló részeket fölfelé toljuk, azután pedig a (b) keretekkel együtt ismét visszafelé lendítjük. A leeresztett kapcsoló részek fölhúzását szükség esetén egy közös tengellyel is végezhetjük. Lehetne szükség esetén a kapcsoló részek leeresztését is egy közös tengelyről kényszermozgásszerűen végezni. A 7. ábrán példaképen az 1. és 5. ábrának megfelelő vetületben egy oly kiviteli alak látható, melynél az (f) kapcsoló részek leeresztését és fölhúzását, továbbá a létrák kifelé lendítését is alkalmas fogaskerékáttevés útján a függélyes főtengelyről egyidejűleg végezhetjük. A függélyes (g) főtengelyre mindegyik ablak közelében egy kis (o) fogaskerék van lazán fölhúzva, mely az (a) forgattyú kúpos (p) fogaskerekébe fogódzik, és az ablak kifelé lendítésénél alkalmas, a forgássebességet nagyobbító, egyébként tetszőleges szerkezetű áttevés útján forgatja az (n) tengelyt. Ez az előbb leírt módon áll az (m) fogaskerék útján az (f) kapcsoló rész (i) fogasrúdjával kapcsolatban. Ha tehát valamely ablaknál az (a) forgattyút forgatjuk és a létrakereteket kifelé lendítjük, a kapcsoló részeket is kényszermozgásszerűen lefelé toljuk és viszont a visszalendítésnél ugyancsak kényszermozgásszerűen fölfelé toljuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mentőlétra, melyet egyes részeinek kifelé lendítésével állítunk össze, az által jellemezve, hogy a kapcsoló részeket viselő létrarészek az ablakszárnyakkal nincsenek mereven összekötve, hanem különálló, kilendíthető kereteket képeznek. 2. Az 1. alatt védett mentőlétra egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a leeresztendő kapcsoló részek az ablakok mellett működtethető fogaskerékáttevés útján használat után fölfelé tolható. 3. Az 1. és 2. alatt védett mentőlétra egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a kapcsolórészek leeresztése és fölhúzása egy központi helyről, legelőnyösebben a függélyes főtengelyről kényszermozgású áttevés útján történik. nVlAB RÉSZVÉNY JWAftÁO NYOMOAJ* BU0APE6TEN. (2 rajzlap melléklettel.)