30054. lajstromszámú szabadalom • Kihúzható asztal
Mikor a hosszabbító táblát nem használjuk, az ezt képező részek egymásra fektetve, a (h) asztallap alá ismert módon betolt (a) hosszabbító keret belsejében, az (f) tengely alatt foglalnak helyet, tehát a (cl) rész — melyet eddig a legalsó helyzetben lévőnek tételeztünk föl — a legfölső helyzetben van, a legalsó helyzetben lévő (c4) rész pedig az (a) keretre szerelt (g) támasztó sínen nyugszik, úgy hogy az összehajtogatott hosszabbító tábla a (g) sín és (f) tengely útján a keretben biztosan alá van támasztva. Mikor a hosszabbító táblát használatba akarjuk venni, az (a) keretet a (h) asztallap alól kihúzzuk, a leeresztett (b) lábak útján alátámasztjuk, azután pedig az összehajtogatott (cl c2 c3 c4) hosszabbító táblát a 4. ábrán jelzett nyíl irányában az (f) tengely körül az 5. ábrán pontozva jelzett állásába forgatjuk, végül pedig ugyancsak az (f) tengely mentén az 5. ábrán teljesen kihúzva ábrázolt helyzetbe toljuk, mely kétféle mozgást az (e) ágyazópofák megfelelő kiképezése engedi meg, Az ágyazópofák a (cl) részen akként vannak elhelyezve, az (f) tengely pedig az (a) keretben oly módon van elrendezve, hogy a (cl) rész egyik hosszanti éle a (h) asztallap hosszanti középvonalába, másik hosszanti éle pedig az asztallap megfelelő hosszanti élének megnyújtásába essék, mikor azöszszehajtogatott táblát az (a) keretből kiforgatjuk (2. és 6. ábra). A két (e) csapágynak egymástól való távolsága akkora, hogy mikor az összehajtogatott hosszabbító táblát a hosszabbító keretből kiforgattuk és az 5. ábrán teljesen kihúzva ábrázolt helyzetbe eltoltuk, a (cl) résznek a (h) asztallap felé fordult éle és a (h) asztallap megfelelő éle között lévő köz a (cl) rész hosszanti élének hosszával váljék egyenlővé, úgy hogy az összehajtogatott táblát eme helyzeténél könnyen ki lehet teríteni. Ekkor ugyanis első sorban a két legfölül fekvő (c3 c4) részt a 6. ábrán látható módon a nyíl irányában együtt kifelé forgatjuk, azután pedig a most a legfölül fekvő (c2 c3) részeket egyenként hátrafelé, a 2. ábrán látható helyzetbe forgatjuk és a leforgatás után az (i) reteszek segélyével a (h) asztallappal összekötjük (2. ábra). A hosszabbító tábla össze hajtogatását és az asztallap alá tolását az ellenkező sorrendben végezzük. Megjegyezzük még, hogy ha az egész hosszabbítható berendezést függélyes tengely körül 90°-kal elforgatva képzeljük, tehát ha az (f) tengelyt a kihúzási irányra merőleges helyzetben képzeljük alkalmazva, a berendezést megfelelő méretviszonyok esetében ép úgy használhatjuk, mint ahogy azt előbb leírtuk. Ha a hosszabbító keret hosszabb, természetesen még nagyobb hosszabbító táblát is alkalmazhatunk, melyet ekkor hat vagy nyolcz részre osztunk. Minthogy azonban ebben az esetben a részek összehajtogatásánál képződő és az asztallap alatt elhelyezendő test magasabb, mint előbb, az asztalfióknak és a hosszabbító keretnek is megfelelően magasabbnak kell lennie. Ép így lehet kisebb asztaloknál két részre osztott hosszabbító táblát is alkalmazni. SZABADALMI IGÉNY. Kihúzható asztal, az által jellemezve, hogy a hosszabbító tábla az ismert hosszabbító kerettel állandó kapcsolatban van és a hosszabbító keret kihúzási irányában, ezenkívül esetleg erre merőleges irányban is meg van osztva, a megosztás következtében képződő egyenlő részek pedig a hosszabbító keret kihúzási irányába, illetőleg az erre merőleges irányba eső sarkak útján egymással és az egyik részen alkalmazott, ennek forgatását és eltolását megengedő ágyazó pofák és a hosszabbító keretben megerősített, vízszintes tengely útján a hosszabbító kerettel vannak kapcsolatban, oly czélból, hogy a részek egymásra hajlíthatok, egymásra hajlítva, a hoszszabbító keret belsejébe forgathatók és a kerettel az asztallap alá tolhatók, illetve a keret kihúzott állapotánál a kereten biztosan alátámasztott asztallappá kiteríthetők legyenek. (1 rajzlap melléklettol.) .RÉSZVÉNYTARSAK-ÍP -"OWOJlM RUOAP«STF»
