30054. lajstromszámú szabadalom • Kihúzható asztal

Mikor a hosszabbító táblát nem használ­juk, az ezt képező részek egymásra fek­tetve, a (h) asztallap alá ismert módon be­tolt (a) hosszabbító keret belsejében, az (f) tengely alatt foglalnak helyet, tehát a (cl) rész — melyet eddig a legalsó helyzetben lévőnek tételeztünk föl — a legfölső hely­zetben van, a legalsó helyzetben lévő (c4) rész pedig az (a) keretre szerelt (g) tá­masztó sínen nyugszik, úgy hogy az össze­hajtogatott hosszabbító tábla a (g) sín és (f) tengely útján a keretben biztosan alá van támasztva. Mikor a hosszabbító táblát használatba akarjuk venni, az (a) keretet a (h) asztal­lap alól kihúzzuk, a leeresztett (b) lábak útján alátámasztjuk, azután pedig az össze­hajtogatott (cl c2 c3 c4) hosszabbító táb­lát a 4. ábrán jelzett nyíl irányában az (f) tengely körül az 5. ábrán pontozva jelzett állásába forgatjuk, végül pedig ugyancsak az (f) tengely mentén az 5. ábrán teljesen kihúzva ábrázolt helyzetbe toljuk, mely kétféle mozgást az (e) ágyazópofák meg­felelő kiképezése engedi meg, Az ágyazó­pofák a (cl) részen akként vannak elhe­lyezve, az (f) tengely pedig az (a) keret­ben oly módon van elrendezve, hogy a (cl) rész egyik hosszanti éle a (h) asztallap hosszanti középvonalába, másik hosszanti éle pedig az asztallap megfelelő hosszanti élének megnyújtásába essék, mikor azösz­szehajtogatott táblát az (a) keretből ki­forgatjuk (2. és 6. ábra). A két (e) csap­ágynak egymástól való távolsága akkora, hogy mikor az összehajtogatott hosszabbító táblát a hosszabbító keretből kiforgattuk és az 5. ábrán teljesen kihúzva ábrázolt helyzetbe eltoltuk, a (cl) résznek a (h) asztallap felé fordult éle és a (h) asztal­lap megfelelő éle között lévő köz a (cl) rész hosszanti élének hosszával váljék egyen­lővé, úgy hogy az összehajtogatott táblát eme helyzeténél könnyen ki lehet teríteni. Ekkor ugyanis első sorban a két legfölül fekvő (c3 c4) részt a 6. ábrán látható mó­don a nyíl irányában együtt kifelé forgat­juk, azután pedig a most a legfölül fekvő (c2 c3) részeket egyenként hátrafelé, a 2. ábrán látható helyzetbe forgatjuk és a leforgatás után az (i) reteszek segélyével a (h) asztallappal összekötjük (2. ábra). A hosszabbító tábla össze hajtogatását és az asztallap alá tolását az ellenkező sor­rendben végezzük. Megjegyezzük még, hogy ha az egész hosszabbítható berendezést függélyes ten­gely körül 90°-kal elforgatva képzeljük, te­hát ha az (f) tengelyt a kihúzási irányra merőleges helyzetben képzeljük alkalmazva, a berendezést megfelelő méretviszonyok esetében ép úgy használhatjuk, mint ahogy azt előbb leírtuk. Ha a hosszabbító keret hosszabb, termé­szetesen még nagyobb hosszabbító táblát is alkalmazhatunk, melyet ekkor hat vagy nyolcz részre osztunk. Minthogy azonban ebben az esetben a részek összehajtogatá­sánál képződő és az asztallap alatt elhe­lyezendő test magasabb, mint előbb, az asztalfióknak és a hosszabbító keretnek is megfelelően magasabbnak kell lennie. Ép így lehet kisebb asztaloknál két részre osztott hosszabbító táblát is alkalmazni. SZABADALMI IGÉNY. Kihúzható asztal, az által jellemezve, hogy a hosszabbító tábla az ismert hosszab­bító kerettel állandó kapcsolatban van és a hosszabbító keret kihúzási irányá­ban, ezenkívül esetleg erre merőleges irányban is meg van osztva, a megosz­tás következtében képződő egyenlő ré­szek pedig a hosszabbító keret kihúzási irányába, illetőleg az erre merőleges irányba eső sarkak útján egymással és az egyik részen alkalmazott, ennek for­gatását és eltolását megengedő ágyazó pofák és a hosszabbító keretben meg­erősített, vízszintes tengely útján a hosszabbító kerettel vannak kapcsolat­ban, oly czélból, hogy a részek egymásra hajlíthatok, egymásra hajlítva, a hosz­szabbító keret belsejébe forgathatók és a kerettel az asztallap alá tolhatók, illetve a keret kihúzott állapotánál a kereten biztosan alátámasztott asztal­lappá kiteríthetők legyenek. (1 rajzlap melléklettol.) .RÉSZVÉNYTARSAK-ÍP -"OWOJlM RUOAP«STF»

Next

/
Thumbnails
Contents