29991. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gáznak és levegőnek összekeverésére

— 3 — harangúszó közötti súrlódás pedig elenyészően csekély. A harangúszó a fogyasztási vezeték nyomásváltozásánál mindig annyival emeltetik, hogy súlya, levonva a kiszorított folyadék súlyát, egyenlő a harangúszó belső harántmetszetére gyakorolt gáznyomással. A berendezés tehát akként foganatosítható, hogy a harangúszó a fogyasztási vezeték nyomásának már csekély változásánál is aránylag nagy utat tesz meg, miáltal a szabályozás igen hatásosan és gyorsan történik. E mellett módunkban áll a berendezés érzékenységét tetszőleges mértékig fokozni, a mennyiben ezen czélból nem kell egyebet tennünk, mint a harangnak a gáznyomás behatása alatt álló harántmetszetét a harang anyagához falvastagságához és az úsztató folyadékhoz képest megfelelően méretezni, mivel azon út, melyet a harang megtesz, midőn a gáznyomás bizonyos meghatározott csekély mértékkel növekedik, a fölsorolt négy tényezőtől függ. A gyakorlatban kitűnt, hogy úsztató folyadékként előnyös higanyt alkalmazni. A találmány tárgyát képező berendezés a mellékelt rajzokban két foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra függélyes metszetben az egyik foganatosítási alakot tünteti föl, melynél a levegőnek és gáznak beszívására egy-egy külön szivattyúhenger van elrendezve és melynél a nyomóvezeték behatása alatt álló szabályozószerkezet egy membránnal van ellátva. A 2., 7. ábrák a másik foganatosítási alakot tüntetik fel, melynél csak egy szivattyúhenger van elrendezve, melynek dugattyúja az egyik oldalon a gázt, a másik oldalon a levegőt szívja be. A szabályozó szerkezet ezen foganatosítási alaknál harangúszóval van ellátva. A 2. ábra metszet az 5. ábrának E—F és a 6. ábrának G—H vonala szerint. A 3. ábra metszet a 4. ábrának A—B vonala szerint. A 4. ábra a berendezés föliilnézete. Az 5. ábra oldalnézete. A 6. ábra a szabályozó szerkezetnek nagyobb léptékű függélyes metszete. A 7. ábra metszet a 6. ábrának C—D vonala szerint. A légszivattyúnak (1) hengere (1. ábra) ismert módon a (2) légbebocsátó szeleppel, a gázszivattyúnak (3) hengere pedig a (4) gázbebocsáíó szeleppel van összekötve. A két (5, 6) dugattyúnak (7, 8) forgattyúi egymáshoz képest 180° alatt állanak úgy, hogy a szívás a két hengerben fölváltva történik. A két henger számára közös (9) nyomó vezeték a két (10) és (11) nyomó szeleppel van összekötve. A hengereknek szívó terei a (12) vezetéken át egymással összeköttetésben állanak. A (12) vezetékben a (13) fojtó szelep vagy más hasonló hatású fojtó szerkezet van elrendezve, mely a (18) szekrényben elrendezett (16) membránnal a (14) emeltyű és a (15) rúd segélyével van összekötve A (17) vezeték a membrán alatti teret a (9) nyomó vezetékkel köti össze. A berendezés működése a következő: Ha a nyomás a (9) vezetékben növekedik vagy csökken, a (13) fojtó szelep a (12) vezetéknek átbocsátó keresztmetszetét nagyítja vagy kisebbíti. Ha ezen átbocsátó keresztmetszet nagyíttatik, akkor a két szivattyú váltakozó működésénél a nyitott szívó szelepeken való szíváson kívül még azon szivattyúhengerből is történik szívás, mely a működés ezen pillanatában nyomás alatt áll. A két szivattyú mindegyike által beszívott összes gáz és levegő tehát egyrészt a (2) és (4) szelepeken át beszívott gázból és levegőből, másrészt az azon szivattyúhengerből átszívott gázból és levegőből áll, mely a működés ezen pillanatában nem fejt ki szívó hatást. Ha a szivattyúk a legnagyobb fogyasztásnak megfelelően vannak méretezve, akkor a (13) szelep akkor fogja a (12) vezetéket elzárni, ha mindkét szivattyú teljes tartalmát a fogyasztási vezetéknek adja át. A 2—7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a közös (20) szivattyúhenger van elrendezve, melynek két vége a (19) cső segélyével egymással össze van kötve. Ezen vezetéknek egyik vége (4. ábra) a gáz-