29968. lajstromszámú szabadalom • Az ívek széle által oldódó akasztómű gyorssajtók hajtogatógépek és hasonlók ívberakói számára

__ 4 düli lehetséges alak. Ha ugyanis a (10) kö- ' nyökemeltyű megfelelően meghosszabbított és másképen alakított fölső szárát 180°-al lefelé elforgatjuk, akkor a könyökemeltyűnek a 6. ábrabeli akasztóműnél föltiintetett második kiviteli alakját kapjuk. A könyökemeltyű ezen alakja teljesen egyenértékű az 1., illetve 3. ábrában rajzolt alakkal és utóbbitól csak külsőleg tér el. A (30, 31) könyökemeltyű (6. ábra) rövidebb 30 karja, mely (32)-nél helytállóan van ágyazva, ezen kivitelnél nyomórúd gyanánt szerepel. A könyökemeltyű hosszabb, húzórúd gyanánt ható karja a zárás czéljából fölső végén (33) foggal van ellátva és (34)-nél a kétkarú (36) rúgósemeltyűvel van csuklósan összekötve. A kétkarú (36) emeltyű (35)-nél szilárdan van ágyazva és az egyrészt a gépállványon, másrészt (37)-nél a (36) emeltyűbe beakasztott (38) vonó rúgó által van megterhelve. A (40) horog, mely (41)-nél a gépállványon forgathatóan van megerősítve és a (42)-nél helytálló fölfekvéssel bír. az akasztóművet mindaddig megakasztva tartja, míg a nyíl irányába mozgásba nem hozatik; ha ez megtörténik, akkor a (38) rúgó szabaddá lesz és a (36) emeltyű, valamint a (30, 31) könyökemeltyű a pontozott vonalakkal rajzolt helyzetet foglalják el, mely helyzetbe való mozgást a helytálló (43) ütköző határolja. Az újbóli megakasztáshoz szükséges részek nincsenek ezen ábrában föltüntetve. Hogy a könyökemeltyű miképen alkalmazható egy áttételi szerkezetben többször, azt a 7. ábra mutatja. A nagyobb (45, 46) főkönyökemeltyű a második (47, 48) könyökemeltyű által tartatik megfelelő kiegyenesített helyzetben, ha utóbbi maga is csaknem ki van egyenesítve. A (47, 48) könyökemeltyű ezen helyzetbe rendesen a (49) vonóhorog és a billentyű gyanánt kiképezett (50) emeltyű segélyével biztosíttatik. Ha azonban az (50) emeltyű a legfölső (51) papirív által a pontozott vonalakkal jelölt helyzetbe forgattatik, akkor az (52) rúgó az (53) emeltyű segélyével mindkét könyökemeltyű egyidejű 1 ös3zecsuklását okozza és e mellett munkáját végezheti. A mozgást ez esetben is egy helytálló (54) ütköző határolja. A 8. ábra végül egy másodrendű akasztóművet tüntet föl, melynek mindegyik részakasztóműve például könyökemeltyűsáttétellel bír. Ezen akasztómű működése a föntebbiek után könnyen megérthető. ( Ha az (50) billentyű és kilincsemeltyű a legfölső (51) papirív által a pontozottan rajzolt helyzetbe forgattatik, akkor az (55,56) könyökkel bíró első rész-akasztómű kioldatik. Az (57) segédrúgó az (58) kilincsemeltyűt lehúzza, mint az pontozottan van jelölve. E mellett az (58) emeltyű (59) orra, mely eddigelé a (60) vonóhorog segélyével megakasztva tartatott, a (61, 62) könyökkel bíró főakasztóművet szabaddá teszi, úgy hogy utóbbinak a tulajdonképeni munka végzésére szolgáló erős (63) rúgója munkáját végezheti, míg a főakasztómű részei a pontozottan rajzolt helyzetet foglalják el. Hogy ezen akasztómű ismét megakasztassék, mindegyik rész-akasztóművet külön kell valamely itt részletesen le nem írt szerkezet segélyével megakasztani és pedig az (55, 56) könyökkel bíró akasítóművet előbb, mint a (61, 62) könyökkel bíró nagyobb akasztóművet. Végül megjegyzendő még, hogy másod-, harmad- stb. rendű akasztómű alkalmazásánál gyakran elegendő, ha csak egy könyökemeltyűs áttétellel bírót választunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Akasztómű gyorssajtók, hajtogatógépek stb. ívberakói számára, mely egy, tetszésszerinti munkák (pl. a simító megállítása) végzésére használható erőt akaszt meg és a papirívek széle által egy billentyű segélyével kioldatik, jellemezve az által, hogy a papirív által mozgatott billentyű és a kioldandó erő (pl. rúgó) közé egy vagy több könyökemeltyű van áttevőelem gyanánt bekapcsolva, azon czélból, hogy a közepes áttétel kisebb értékénél az áttétel a kioldás pillanatában lehető nagy legyen. 2. Az 1. igénypont szerinti akasztómű egy