29933. lajstromszámú szabadalom • Fal és boltozat műkövekből

Megjelent 1904. évi április hó 1-én. MAGY. KIR SZABADALMI ||§|g| H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29933. szám. VII l/a. OSZTÁLY Fal és boltozat műkövekből. LUND JENS GÁBRIEL FREDRIK MÉRNÖK DRAMMENBEN. Pótszabadalom a 26755. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1903 szeptember hó 5-ike. A 26755. számú szabadalommal védett falnál olyan kövek találnak alkalmazást, melyeknek hornyai és bordái minden közbenső kötőanyag nélkül szoros és szilárd kötést képeznek. Ugyanilyen kötés úgy is létesíthető, hogy a kövek hornyainak és bordáinak a gyakorlatban ékalakot adunk. Ezen szerkezetnél azonban a falat úgy kell készíteni, hogy minden sor szabadon tartó legyen, mivel máskülönben a legalsó sorok ékalakú horonyfalaira gyakorolt s a fal fokozatos fölépítése alkalmával folyton növekvő feszítő hatás végül a horonyfalak letörését idézné elő. Jelen találmánynál a köveknek olyan alak van adva, hogy kellő szilárdságú kötés létesíthető s a mellett nemcsak függélyes, hanem vízszintes falak is előállíthatók, mely utóbbiak ily módon boltozat gyanánt szolgálhatnak. Ezen esetben az említett feszítő hatás valamennyi sornál állandó lesz, tehát nem szükséges, hogy az egyes sorok külön-külön szabadon tartók legyenek, mivel boltozatnál vízszintes megterhelések rendszerint nem fordulnak elő. Továbbá a boltozatot nem kell úgy szerkeszteni, mint a falakat, hogy tudniillik az egyes sorok fölváltva ellenkező irányú megterheléseknek legyenek képesek ellenállni, mivel boltozatoknál csak egyirányú, nevezetesen fölülről lefelé függélyesen ható megterhelések fordulnak elő. Ennélfogva a kövek ütköző lapjai függélyesen és a boltozat mélységének irányával párhuzamosan is állhatnak. A találmányt a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra egy vízszintes fal vagy boltozat végnézete, a 2. ábra ugyannak fölülnézete, a 3. ábra pedig az ellenfalak irányában vett keresztmetszete, míg a 4. ábrán nagyobb léptékben rajzolt metszet látható, mely a kövek hornyai és bordái közötti szoros kapcsolatot tűnteti föl. A (8) kövek ugyanúgy, mint a törzsszabadalombeli falnál történt, az ellenfalak közé rakatnak, é3 pedig oly módon, hogy az egyes sorok között egy-egy végigmenő (2) borda keletkezik, mely a szomszédos sornak szintén végigmenő (3) hornyával kapcsolódik (2. és 3. ábra). Továbbá az egymás mellett fekvő sorokban az (1) ütköző fölületek egymáshoz képest kölcsönösen el vannak tolva, úgy hogy a boltozat mélységének irányában kötés képződik (2. ábra). Végil a (2) bordák a (3)