29904. lajstromszámú szabadalom • Forma tésztasajtókhoz

Megjelent 1ÍH>4. évi április hó 27-én. MAGY KIK SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29904. szám. X/j. OSZTÁLY. Forma tésztasajtókhoz. GEBRÜDER BÜHLER CZÉG UZWYLBEN, A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 20-ika. A találmány tárgyát tésztasajtókhoz való forma képezi, mely a formafenék nyílásaiban elrendezett, keresztecskék által hordott peczkekkel van ellátva; ezt a formát az jellemzi, hogy a keresztek fölfelé, az ezek fölfekvési fölületéb képező formafenéken túlnyúló hosszabbításokkal vannak ellátva, hogy a formafenékhez sajtolt tészta már a formafenékbe való belépése előtt előmelegíttessék. A csatolt rajzon a találmány tárgya néhány kiviteli alakban van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra az egyik kiviteli alak kisebb léptékű részbeni metszetét láttatja egy víznyomású tésztasajtón alkalmazva; a 2. ábra az egyik kiviteli alak részleges fölülnézete nagyobb léptékben; a 3. ábra metszet a 2. ábra A—B vonalán át; a 4. ábra pedig egy másik kiviteli alak kisebb léptékű fölülnézete. (a) az 1. ábrán részben ábrázolt víznyomású tésztasajtó asztala, melyben a (b) rostély fölött és egy ezen fölfekvő, fűtőcsatornákkal ellátott (c) fűtőlemezen a (d) forma van ágyazva, melynek fölső határfölülete az asztaléval egy síkba esik. (e) és (f) a közös (g) tengely körül forgatható tésztatartályok, (h) pedig a tésztának az (e) és (f) tartályokból a (d) formán való átsajtolására szolgáló sajtolódugattyú. A rajzon ábrázolt, makkaroni előállítására szolgáló forma a 2. ábra szerintnégyszögletes alakkal bír, lehetne azonban — mint ezt a 4. ábrán láthatjuk — köralakú is vagy bármely más sokszögalakú. Mindkét ábrázolt kiviteli alaknál a forma (i) fenekében (k) nyílások vannak kiképezve, melyekben az (l) peczkek az (m) keresztek segélyével fölfekszenek. A keresztek az eddigi kiviteli alakokkal ellentétben fölfelé, az azok fölfekvési fölületét képező (i) formafenéken túl meg vannak hosszabbítva, ezen hosszabbítások végei, illetve a kereszteket alkotó meghosszabbított szárnyak pedig czélszerűen fölfelé ki vannak élesítve. Ugyanoly módon a forma (n) széle és (o) közbenső bordái is a forma (i) feneke fölött kiemelkednek, úgy hogy azok a meghosszabbított keresztek végein kissé túlnyúlnak. Az (o) közbenső bordák fölfelé a középen ki vannak hegyesítve, végeiken pedig (p) fölfekvési fölületekkel vannak ellátva, melyek a bordák fölső éleihez hasonlóan a forma fölső szélének síkjába fekszenek. Eme (p) fölfekvési fölületek és a kiemel-