29886. lajstromszámú szabadalom • Újítások ozmiumszálak előállítására

ir. Az alantiakban leírt eljárások egyikével egyetlen művelettel előállíthatunk a 27005. számú törzsszabadalom 1. igénypontjában jellemzett szálakon vakítófehér izzásnál nem illó oxidokból finom, zománczszerü bevo­natot. a) Az organikus kötőanyagból, ozmium­ból és valamely a vakító fehérizzásnál illó­oxidból álló pásztához valamely nem illó­oxidot, pl thoroxidot keverünk; ezen így kiegészített pásztából, például, ha azt egy nyíláson átsajtoljuk, szálakat alakítunk; ezutáu a jelenlevő kötőanyagot száraz desz­tillácziónak alávetve elszenesítjük; erre a szálat redukáló gázatmoszférában elektro­mos árammal fokozatosan a szén elégéséig és azután még tovább vakító fehérizzásig hevítjük. Az illóoxid e közben legnagyobb részt vagy egészen elillan és végtermék gyanánt egy oxidbevonattal ellátott ozmium­ból álló világitószálat kapunk. A fönt leírt keverék előnyösen három súlyrész ozmiumból, egy súlyrész thorium­oxidból és 3 /io súlyrész aluminiumoxidból és kötőanyag gyanánt szolgáló kellő meny­nyiségü czukorból áll. Kellő mennyiségnek a kötőanyagnak oly mennyisége tekintendő, mely elegendő arra, hogy a keverék egyes alkotó részeit pásztaszerű halmazállapotban összetartsa. Az említett keverék egyes alkotó részei­nek mennyiségeit változtathatjuk, de tekin­tettel kell lennünk mindig arra, hogy a szén elégetése után még mindig elegendő ozmium maradjon vissza az elegyben, hogy az a kivánt feszültségű áramot vezesse. A fent ismertetett keverékben a thoriuin­oxidot czirkoniumoxiddal vagy itteritföldek­kel vagy czirkonium-thoriumoxid benső keverékével helyettesíthetjük. Körülbelül egyenlő mennyiségű thoriuomxid és czir­koniumoxid benső keverékének alkalmazása esetén, mely keverékek alacsonyabb olva­dási ponttal birnak, mint az egyes oxidok magukban, a bevonatok maguktól, tehát könnyebben olvadó oxid hozzáadása nélkül képződnek. b) Különben a már kész világító ozmium­fonalat is egyetlen egy művelettel elláthat-' juk valamely oxid pl. thoriumoxid erősen tapadó, fényes, zománczszerü bevonatával. Ez akképen történik, hogy valamely nem illó és valamely a vakító fehérizzásnál illó oxidból, előnyösen három rész thorium­oxidból és egy rész aluminiumoxidból, híg­folyó pépet állítunk elő. Ezt a pépet ecset­tel vagy kefécskével vagy más módon min­den oldalról és egyenletesen a szálra kenjük. Az így bevont szálat azután elektromos árammal redukáló gázatmoszférában vakító fehérizzásig hevítjük és az aluminiumoxidot arról elgőzöljük. Ezzel az eljárással a nem illó oxid, pl. a thoriumoxid, hasonlóképen erősen tapadó, tűzálló bevonatot képez az ozmiumszálon. III. Jó szálakat akképen is állíthatunk elő, ha ozmiumot thoroxiddal és valamely kötő­anyaggal, mint czukor, csiriz, kollodium vagy más anyag, mely hevítve elszenesít­hető, összekeverünk ; ezen keverékből alkal­mas módon, pl. ha azt egy nyíláson átsaj­toljuk szálakat alakítunk ; azután ezeket a szálakat valamely alkalmas gáz, pl. széngáz jelenlétében kiizzítva száraz destillácziónak vetjük alá és azokat ily módon szén-ozmium­thoriumoxidból álló szálakká alakítjuk ; ezen szálakat redukáló gáz-atmoszférában elek­tromos árammal, fokozatosan emelkedő hő­mérsékletnél, addig hevítjük, míg a szén elégett és végül a szálat, az áram erősíté­sével vakító fehérizzásig hevítjük. Ez az eljárás azzal az előnnyel jár, hogy az izzószál elektromos ellenállása a meg­felelő oxidtartalom által csaknem tetsző­leges módon változtatható. Ilyen, ozmiumnak és tűzálló oxidoknak, mint a thoroxid, keverékéből álló világító fonalak előállítására czélszerűen olyan pász­tát használunk, mely három súlyrész leg­finomabb eloszlott ozmiumból, egy súlyrész legfinomabb eloszlott thoroxidból, kellő meny­nyiségű czukoroldatból és esetleg vízből áll. A thoriumoxid mennyiségét a thoroxid, ozmium és szén keverékében nem nagyob­bíthatjuk tetszőleges módon ; annak ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents