29858. lajstromszámú szabadalom • Kemencze

— 2 — kiképezve. A (8) falnak belső része az (1) alzaton nyugszik és a (8') áttörésekkel van ellátva, melyek rendesen a tűzálló téglákból készült (8") falazással vagy más módon vannak elzárva. (11) a kemenczének legbelső falát jelöli, mely a (12) aknát alkotja; ezen akna kúp alakjával bír, mely alul tágabb kúpba megy át, hogy lehetőleg nagy rostély fölületet kapjunk. Ezen czélból a belső fal a közbenső (8) fal alsó vége fölött a (13) résszel indul ki, ezután pedig a meredekebb (13') részbe megy át, mely a kemencze fölső vége közelében a (14) tölcsért alkotja, mely az égési anyagnak a töltő aknába való adagolására szolgál. Ezen belső fal szintén (15) légcsatornákkal van ellátva, melyek a falnak a tüzteret alkotó részein végigterjednek. (16) egy második közbenső falat jelöl, mely a mint az 1. ábrából látható, előnyösen párhuzamos a legbelső (11) fallal és a (17 és 18) részekből áll, melyek a legbelső falnak (13 és 13') részeivel párhuzamosak. A (16) falnak alsó része a (8) fallal egyesül, fölső vége pedig a gyűrűalakú (19) boltozatot hordja, melynek külső széle a külső (5) falra támaszkodik. Úgy a (16) fal, mint a (19) boltozat a (20), ill. (21) csatornával van ellátva, mely csatornák a külső fal (6) légcsatornájának folytatását képezik. A rézsútos (16) közbenső fal a legbelső faltól bizonyos távolságra van elrendezve, úgy hogy ezen két fal között a gyűrűs (22) csatorna létesül, melynek fölső vége a (23) gyűrűs kamrával közlekedik, mely a töltő akna fölső részét körülvéve, keverőkamrát alkot, melybe az összes égési termékek beáramolnak, hogy ezután a (24) csatornán keresztül a kéménybe távozzanak. A (8 és 16) közbenső falak közötti gyűrűs tér a (25) primér égési kamrát alkotja, melynek alsó vége (26) nyílásokon keresztül (4. ábra), melyek egymástól egyenlő távolságokban az égési tér kerületén vannak elrendezve, a töltő akna alsó részével közvetlen összeköttetésben áll; primér égési kamrának fölső része a közvetlenül a (lü) boltozat alatt lévő (27) téren keresztül a lefelé vezető (9) csatornával közlekedik. A (27) térből kiinduló, a (19) boltozatban kiképezett (28) nyílás közvetlen huzamcsatornaként szolgál, mely a tűztérben keletkező égéstermékeket a primér égési téren és a (27) téren keresztül a (29) vezetékbe vagy kéménybe vezeti el. A mint már említettük, az (5 és 8) falak között lévő (9) gyűrűs tér egy lefelé vezető csatornát alkot, mely a (22) keringtető csatornával való közlekedés czéljából a (30) nyílásokkal van ellátva, melyek a (8) közbenső falban vannak kiképezve. Ezen nyílások a tűztérből a primér (25) égési térbe vezető csatornák között radiálisan vannak elrendezve. Hogy a levegő a keringtető csatornák különböző pontjaiba juthasson, és hogy egyszersmind a különböző falak közti tereket egymással összekössük, két különböző magasságban a sugárirányú, ürös (31 és 32) merevítő falazásokat (1. és 5. ábra) rendezzük el, melyek a (8 és 16) falak közé van| nak építve; ezenkívül még a (16) fal és ! a legbelső (15) fal között ugyanily szer, kezetű, sugaras (33) falazásokat rendezzük el. A (31, 32, 33) falazásokban a (34, 35, ill. 36) csatornák vannak kiképezve. A tűztér alsó részében az előnyösen kúpos (37) rostély van elrendezve, mely az alzaton megerősített (38) állványon forgathatóan van ágyazva. A rostély alsó kerületén a (39) fogas koszorú van megerősítve, mellyel a (40) fogaskerék kapcsolódik, mely a (42) csapágyban forgatható (41) tengely belső végén ül, míg a tengely külső vége működtetés czéljából hozzáférhetően van elrendezve. A töltő aknának fölső vége a (43) födéllel zárható el. Az égéstermékek a kemencze rendes üzeménél a tűztérnek alsó részéből a (26) csatornákon keresztül a (25) primér kamrába, ez után a (27) téren keresztül a lefelé vezető (9) térbe és ebből a (30) nyílásokon át a fölfelé vezető (22) térbe, ebből pedig a (23) keverő kamrába áramolnak, melyből aztán a (24) csatornán keresztül távoznak. A levegőnek csekély része a rostélyon keresztül áramlik az égési anyaghoz. Az