29823. lajstromszámú szabadalom • Indító kapcsolás egyenáramú elektromótorokhoz

lyezve, melyek közül az (1) kontaktushoz az (e) elektromágnes és az (s) mágnestör­zsek tekercseléseinek egyik sarkával, a (2) kontaktus az (e) elektromágnes tekercselé­sének másik sarkával, a mozgó (c2) kon­taktussal és a (h) kapcsolóemelővel, a (3) kontaktus pedig az (12) vezetékkel és a fix (cl) kontaktussal van összekötve. A (h) kapcsolóemelő a (w) ellenállás kezdő­pontjával van összekötve. A megrajzolt kikapcsolt helyzetnél az (s) gerjesztőtekercselés az (m) fegyverzeten és (w) ellenálláson át röviden van zárva. Az (e) elektromágnes nincs áram alatt, a (cl c2) kontaktusok között a kapcsolatot egy súly vagy rúgó szakítja meg. Minthogy az (12) vezetőhöz vezető további összekötte­tés az ekkor nem érintett (3) kontaktuson megy át, az (11 12) vezetékek a motoron át nincsenek egymással kapcsolva. Ezen az sem változtat, hogy a kapcsolóemelőt a (2 ) kontaktusra fektetjük. A mint azon­ban a kapcsolóemelő a (3) kontaktust éri, az áram az (12) vezetéktől a kapcsolóeme­lőn, a (w) ellenálláson és az (m) fegy­verzeten, továbbá evvel párhuzamosan a (2) kontaktuson, (e) elektromágnesen és az (s) gerjesztő tekercselésen megy át az (11) vezetékbe. Ekkor az (e) elektromágnes gerjed, (a) fegyverzetét meghúzza, zárja a (cl c2) kontaktusokat, tehát ezen az úton is áramot vezet a (2) kontaktuson át a motorba. Ha már most a kapcsolóemelőt a szakaszos ellenálláshoz kapcsolt kontaktu­sok fölött tovamozgatjuk, az elektromág­nes állandóan gerjesztve marad. A mótor egész üzemi árama a (cl c2) kontaktuspá­ron megy át akkor is, mikor az egész el­lenállás ki van kapcsolva. Ha már most a gerjesztő áramkör meg­szakad, az elektromágnesen sem megy át áram és a motort újból csakis akkor le­hetne gerjeszteni, mikor a kapcsolóemelőt a kezdeti állásába állítjuk és a gerjesztő áramkört újból zárjuk. Ép így akkor is ön­működően megszűnik az (e) elektromágnes gerjesztése, mikor a motort tápláló áram­kör megszakad, a mótor önműködően le­kapcsolódik a hálózatról és indítása csakis | akkor válik lehetővé, mikor a kapcsoló­emelőt előzetesen a kezdeti állásába állí­tottuk. Ezenkívül a mótor kikapcsolásá­nál képződő megszakadási szikra is csupán a (cl c2) kontaktusok között léphet föl, mert a mint a kapcsolóemelő a kezdeti ál­lásába való visszaforgatásánál a (2) és (1) kontaktusokat éri, az (e) elektromágnes röviden záródik és az egész üzemi áramot vezető (cl c2) kontaktuspár között a kap­csolat megszakad. Világos végül, hogy az (s) gerjesztő tekercseléssel a kapcsoló­emelő minden állásánál egy másik áramve­zető van párhuzamosan kapcsolva, úgy hogy a gerjesztő áramkör megszakításánál in­dukált áram mindig zárt áramkört talál. A leírt kapcsolási elrendezés különös előnye gyanánt fölemlítendő, hogy a föl­említett sajátságok minden esetben föllép­nek, a szakaszos ellenállás bármely kon­taktus gombjára feküdjék is a kapcsoló­emelő. Ezért a leírt kapcsolási elrendezés­nél a fordulatszám szabályozása czéljából a kapcsolóemelőt bármely kontaktusgom­bon hagyhatjuk hosszabb ideig fekve, míg az ismert biztosító szerkezetekkel bíró ki­kapcsolóknál csakis a két végállásában ma­radhat nyugalomban a kapcsolóemelő. Magától érthető, hogy ez az elrendezés főáramkörű gépeknél is alkalmazható, mint azt a 2. ábrán föltüntettük. Itt a mellék­áramkörű mótor gerjesztő tekercselését egy (r) ellenállás helyettesíti, hogy az (e) elek­' tromágnest kisebb áramfeszültségre teker­cselhessük. SZABADALMI IGÉNY. Indító kapcsoló egyenáramú elektromoto­rokhoz, melynek egy külön, a mótor fegyverzetével mellékáramkörbe kap­csolt elektromágnes által működtetett és a mótorfegyverzetnek bekapcsolását csakis az összes szabályozó ellenállás előre kapcsolásánál, illetve a gerjesztő áramkör zárt állásánál engedi meg, jel­lemezve három, a kapcsolóemelővel együttműködő, az ellenállás szakaszai­val össze nem kötött (1 2 3) kontaktus által, melyek közül az első (1) kontak-

Next

/
Thumbnails
Contents