29817. lajstromszámú szabadalom • Viharágyú

— 2 — szerkezet lángzóját tápláló (11) cső torkol. I Maga a csapház egyik oldalán a (C) tar- j tályba vezető (19) csővel, másik oldalán a 1 robbanási térbe vezető (10) csővel állöszszeköttetésben. A (16) csatornát a (17) csavar segélyével rendesen szűkítve tartjuk, úgy hogy i csak annyi gáz áramolhat a lángzóba, mint a mennyi épen egy kis láng föntartásához szükséges. A (D) csap működése a 2—4. ábrákban van szemléltetve, a hol is a csaptest különböző állásokban van föltüntetve. Ha a gázt a (B) gazométerből a (C) gazométerbe akarjuk átbocsátani, akkora csaptestet j a 2. ábrában föltüntetett állásba hozzuk, a mi- ^ kor is a gáz a (B) gazométerből a (2) csövön, a ( (14) hornyon és a (19) csövön keresztül a j (C) gazométerbe áramlik, miközben a gáz- | nak kisebb része a (17) csavar által szűkített (16) csatornán és a (11) csövön keresztül a gyújtó szerkezet lángzójába tódul, úgy hogy ezen lángzót meggyújthatjuk; ennek lángja azonban oly kicsi marad, hogy az a robbanási térbe nem csaphat át és így egyelőre a gyújtás sem következhetik be. Ha a (C) gazométer, melynek térfogatát a robbanási térhez képesti: 10 arányba hozzuk, gázzal megtelt, akkor a csaptestet a (18) nyíl irányában a 4. ábrában föltüntetett állásba hozzuk, a mikor is a (19) cső a csaptest fúratán keresztül a (10) csővel van összekötve, úgy hogy a (C) gazométerben lévő gáz a robbanási térbe nyomatik, a hol az összekevertetik. Ha ez megtörtént, akkor a (D) csapot ellenkező irányban forgatva, a 3. ábrában föltüntetett állásba hozzuk, miáltal a (19) cső és következésképen a (C) gazométeris elzáratik, míg a (14) horony egyidejűleg akadálymentes utat nyit a (2) csövön átáramoló gáznak, mely a (14) hornyon és a (11) csövön keresztül nagyobb mennyiségben áramlik a gyújtó szerkezet lángzójába, melynek lángja ennek következtében anynyira megnövekedik, hogy a lángzótér és a robbanási tér között elrendezett (13) nyíláson át a robbanási térbe csap át és itt robbanást idéz elő. A csaptestnek a 2. ábrában föltüntetett visszaforgatásával a kiindulási állapot ismét helyre áll, a mikor is a (C) gazométer a következő robbanás számára újból megtöltetik. Bizonyos esetekben a (C) gazométert elhagyhatjuk, a mikor is a szabályozó csapnak az 5., 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakját alkalmazzuk. Az 5. ábra a csaptestet nyitott állásban láttatja, melynél a (2) gazométercső (1. ábra) a robbanási térbe vezető (10) csővel van összekötve. A gyújtó láng a (21) csavar segélyével (5. ábra) szabályozható és a (11) csővel (1. ábra) közlekedő (20) csatornán keresztül (5. ábra) tápláltatik. Ha a csaptest zárt állásban van (7. ábra), akkor a gáz csak a gyújtó lángot tápláló (20) csatornán keresztül áramolhatik. Ha a csapot a (22) nyíllal ellenkező irányban elforgatjuk, akkor a 6. ábrában föltüntetett állást érjük el, melynél a gáz nagyobb mennyiségben és akadálytalanul áramolhatik a lánghoz, mint a hogy ezt a 3. ábrában föltüntetett állásnál is láttuk. Ezen elrendezésnél a minden robbanáshoz szükséges gázmennyiség mérése nem történik önműködően, mint a 2—4. ábrákban bemutatott elrendezésnél; a mostani esetben a gázmennyiséget a csaptestnek bizonyos ideig való nyitva tartásával megközelítőleg határozzuk meg. A csaptest elzárása után azt a 6. ábrában föltüntetett állásba forgatjuk vissza, mire a gyújtó láng előidézi a robbanást. Maga a mozsár a (23) hengerből (1. ábra) áll, mely az (E) robbanási teret alkotja, mely fölül a palaczk módjára szűkülő (24) süveggel van ellátva, mely a szűkített (25) nyílással bír, melyhez a szokásos (H) tölcsér csatlakozik. Az (E) robbanási tér fenekét alkotó, vastag (26) lemezen a (10) vezető csővel összekötött függélyes (27) cső jár át, mely csavarvonal alakjában elrendezett lyukasztásokkal bír. A levegőnek minden egyes robbanás után az (E) kamrába való bebo-