29756. lajstromszámú szabadalom • Tisztítóajtó kéményekhez

Megjelent 1904. évi márczius lió 30-án. MAGY. KIR. SZABADALMI Wül HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29756. szám. VIII/d. OSZTÁLY. Tisztítóajtó kéményekhez. SIMA HENRIK LAKATOSMESTER BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 8-ika. A kémények tisztítóajtóit eddig két, egy közös ajtótokban sarkak segélyével megerősített, kifelé nyíló ajtó képezte, mely ajtók azonban épen annak következtében, hogy nyitásuk sarkak körül való forgatással történt, az ajtótokkal szemben nem zárhattak elég szoroson. Ennek következtében, továbbá azért is, mert a külső ajtó záró kilincsének mozgató tövise nem volt külön zárósüvegbe fogva, a füst és korom egyrészt a két ajtón át a szobába, másrészt pedig a belső ajtón át a két ajtó között lévő térbe hatolt, honnan a tisztító ajtó nyitásánál egyszerre nagy tömegben jutott a szobába. A sarkas megerősítés további hátránya az. hogy a tisztító ajtót nem sikerült elég jól födni, hogy az föltűnő volt és hogy azt ezért szebb helyiségekben alkalmazni nem is igen lehetett. A találmány tárgyát képező tisztítóajtónál ezeket a hátrányokat elkerültük. Ez az ajtó a csatolt rajzon látható, hol az 1. ábra az ajtókeret elölnézete, a 2. ábra az ajtónak a külső ajtó nyilt állapotánál az 1. ábra (2—2) vonala szerint metszete és a 3- ábra az ajtónak az 1. ábra (3—3) vonala szerint vett metszete az ajtók zárt állapotában, míg a 4. ábra a zárószerkezet részlete, az 5. és 6 ábra pedig a külső, illetve belső ajtó elölnézete. Az ajtókeretet egy négyszögletes, két szemben fekvő oldalán nyitott, szekrényalakú (a) rész képezi, mely a keret befalazására szolgáló derékszög alatt kétszer meghajlított, ismert (b) pántokkal, továbbá egy a füstcső felé fordult nyitott oldalán kiképezett, befelé irányult (c) karimával és egy a másik oldalon kiképezett, kifelé fordult (d) karimával van fölszerelve. Eme (d) karimára az (e) pántok vannak fölerősítve, úgy hogy mikor a külső (f) ajtó szélei a (d) karimának az (e) pántok által nem födött részére fekszik, az ajtó fölülete a pántok fölületével egy síkba essék, tehát ha a pántok a falfölületbe esnek, az ajtó fölülete is a falf öl ülettel egy síkba essék. Ez lehetővé teszi azt, hogy pl. tapétás szobáknál a tapétát az ajtó fölött akként ragasszuk föl, mintha az ajtó ott sem volna, azután pedig a tapétát az (f) ajtó körvonalai mentén fölvágjuk és az ajtót az ajtótoktól függetlenítsük, vagyis lehetővé teszi az elrendezés azt, hogy az ajtót teljesen elrejtsük. Lényegesen hozzájárul eme hatás