29746. lajstromszámú szabadalom • Újítások szállítható, félig permanens magasépítményeken

Megjelent 1904. évi márczius hó 3Ö-áu. MAGY. szabadalmi KIR hivatal SZABADALMI LEI RAS 29746. szám. VIII n. OSZTÁLYÚjítások szállítható, félig permanens magasépítményeken. kulhanek jan műépítész és építőmester prágában. A szabadalom bejelentésének napja 1902 augusztus hó 23-ika. A jelen találmány tárgyát félig permanens és szállítható magasépítmények szerkezetén eszközölt újítás képezi, mely az által van jellemezve, hogy az egyes falmezők, a minők egy másik fallal való érintkezés helye és egy ablak vagy ajtónyílás között, vagy az alapzat és az ablaknyílások között, vagy az ablak-, vagy ajtónyílások és a tető között feküsznek, összefüggő és legczélszerűbben tetszőleges fajta műkő-masszából álló lemezek által képeztetnek, melyeken az ablak- és ajtószárnyak fölvételére szolgáló ablak- és ajtókeretek, úgyszintén az ablak- és ajtóbélések maradandóan vannak megerősítve, úgy hogy az illető falmezők összeillesztése által az ajtókeret az ajtóbéléssel együtt szintén összeillesztetik és az ablakok, illetőleg ajtók teljes elkészítésére csupán a szárnyak oeakasztása válik szükségessé. A jelen találmányt továbbá az egyes falmezők kiképzésének és összekapcsolásának módja jellemzi. Az új szerkezet a mellékelt rajzon a következő módon van föltüntetve. 1. ábra egy az újítás szerint készült legegyszerűbb mintájú háznak részben széttolt falmezőit ábrázolja, míg a 2. ábra egy az 1. ábra A—B vonala mentén választott metszetet, illetőleg két, ugyanazon síkban egymáshoz csatlakozó falmező kapcsolatát; a 3. és 4. ábrák az 1. ábra C—D, illetőleg F—G vonalai mentén választott metszeteket, illetőleg két, egymáshoz szög alatt csatlakozó falmező kapcsolatát, végre az 5., 6. és 7. ábrák egy falmezőt tűntetnek föl nézetben és az 5. ábra H—J, illetőleg K—L vonalai mentén választott metszetekben. A találmánybeli újítás szerint szerkesztett ház fölépítésénél mindenekelőtt a szokott módon, egy az alaprajznak megfelelő alapzatot vagy alapzati pillért állítunk föl és erre az egyes (a a a) falmezőket helyezzük, melyek 30—60 cm. vastag tetszőleges fajta műkőből, például czement-, parafa*, vagy salakkő-masszából készült lemezekből állanak. Az egyes (a) falmezők öntésénél az anyagba két, egymást derékszög alatt keresztező, párhuzamos (t) rúd- vagy drótrendszert helyezünk, melynek drótjai egymással esetleg hálószerűen összefonhatok. A párhuzamos drótok egymástól való távolságát 10 és 30 cm. közt, a (t) drótok hosszát pedig akként választjuk, hogy azok végei a lemezek szélein túlérnek és ott (v) gyűrűkké hajlíthatok, meg. Az egymást keresztező két drótrendszer