29729. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a fejlesztett gőznek a gőzfejlesztők fűtőfölületéről való rögtönös eltávolítsára

elem hasonlóan működik, de annál kisebb mértékben, mennél távolabb fekszenek a tűzszekrénytől, úgy hogy ezen (T) eleme­ket csak korlátolt számban kell elrendezni. A rajzban a lokomotivkazánnál egy má­sik (Q) berendezés is van föltűntetve, mely a (T) berendezéshez hasonló, s mely sze­rint a vízszintes (a) részeket ernyőikkel a tűzszekrény külső falában alkalmasan el­rendezett elzárható nyílásokon át vezetjük be. Ezen berendezés azon gőzt gyűjti ösz­sze, mely a tűzszekrény felületén képző­dik s a (p) csöveken át a gőztérbe vezet­tetik. Ezen (Q) berendezés azon czélból van elrendezve, hogy a tűzszekrény mellső és hátsó oldaláról a gőzt elvezessük és ezen pontokon így lehetőleg páramentes vizet tartsunk fönn. A tűzszekrény oldalas falairól a gőzt (S) elemek vezetik el, melyek mindegyike egy (c) ernyőkkel és (b) lyukakkal ellátott füg­gélyes (a) csőből áll, mely a föntebb leír­takhoz hasonló. Az ernyők alsó nyílása ez esetben derékszögű és egyik élével a tűz­szekrényhez fekszik. A 13. ábrában az (F) berendezésnek (3. és 9. ábra), valamint a 10., 11. és 12. áb­rákban bemutatott (T és Q) berendezések­nek egy módosított foganatosítási alakja van bemutatva. Az (a) cső itt fölső fölü­letén van lyukasztva és a (q) süveg fölső részébe van bevezetve. A (q) süveg a gőz­párák fölfogására, az (a) csövek pedig azok­nak elvezetésére szolgálnak. A 14. és 15. ábrákban a jelen talál­mánynak Babcoc-Wilcox-kazánokon való al­kalmazása van föltűntetve. Ezen kazánnál a lyukasztott (a) csövek az alsó két (r s) cső mentén fekszenek, melyek mindegyike ugyanazon (t) csőbe torkol, mely az (u) homlokkamrában foglal helyet. A két leg­közelebbi magasabb (w és v) csövekből nem indulnak ki lyukasztott (a) csövek, hanem csak egy rövid csőtoldat vezet a (p) cső­ből a két (Y és v) csövek magasabban fekvő végébe, a hol is egy félköralakú (x) lemez van elrendezve, mely megakadályozza, hogy a gőz az (u) homlokkamrába jusson cs így azt a (t) csőbe vezeti. A fölső csö­' vekbe szintén lehet ily benyúló csőtolda­tokat elrendezni, minthogy azonban itt a gőzfejlődés kisebb, azokat elhagytuk.­A most ismertetett kazántypusnál az (a) csöveket egyáltalán elhagyhatjuk s ezek helyett is félköralakú lemezzel ellátott rö­: vid csőtoldatokat lehet az alsó csövekben ! elrendezni. A fönti leírásból már most látható, hogy a jelen találmányt minden kazántypusnál a legkülönbözőbb képen lehet alkalmazni. Csak arról kell gondoskodni, hogy azon he­lyekről, a hol a gőz keletkezik, nyílások­kal ellátott csatornák vezessenek a gőz-i térbe, a hol is az említett nyílásokat ak-I ként kell elrendezni, hogy első sorban a ! gőz igyekezzék azokon átáramolni. Az eddigi kazánoknál a gőznek a fűtőfö­lül étről való gyors elvezetése czéljából élénk vízkeringést tartanak fönn a kazán­ban, mely czélt a helyett, a jelen talál­mány szerint, a leírt berendezés egyszerű elrendezése által a legtökéletesebb módon érjük el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzkazánoknál, melyeknél a fűtőfölület akként van elrendezve, hogy a fejlődött gőz a fűtőfölület magasabban fekvő ré­szei mentén, vagy ezekkel érintkezés­ben kényszerül tovahaladni, egy beren­dezés, melynek czélja, hogy a gőz a nehézségi erő hatása alatt közvetlen képződése után a fűtőfölületről elvezet­tessék, jellemezve gőzelvezető csövek által, melyek a hőforrás hatásának nin­csenek alávetve, a kazán gőzgyűjtő te­rébe torkolnak, gőzbebocsátó nyílások­kal vannak ellátva és a kazán fűtőfölü­letéhez képest akként vannak elren­dezve, hogy a gőzt nyomban keletkezése után fölveszik és a fűtőfölületnek ma­gasabban fekvő részeibe, illetve a gőz­térbe vezethetik, a nélkül, hogy a íutő­fölülettel közvetlen érintkezésbe jönne. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, az által jelle­mezve, hogy a gőzelvezető csövek a gőzbebocsátás czéljából fölső részükön

Next

/
Thumbnails
Contents