29724. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mechanikai berendezés elfoglalt vonalszakaszok jelzésére és vonatok összeütközésének megakadályozására

rompóőr tart néhányat készletben, a pálya mentén a talpfákon elrendezett (9, 91

) hüvelyekbe tolatnak, ami sokkal egyszerűbben végezhető, mint a durranó jeladóknak a sínekre való helyezése. A 2. ábrán bemutatott készülék jelzőtárcsa nélkül is alkalmazható volna, mely esetben a fogazott szektor egy 50—60 cm. magas tengelyre ékelendő, mely a szokott módon egy súllyal megterhelt emelő által hozatik működésbe. A készülék fölé egy bádogból vagy öntött vasból készült süveg illesztendő. Ezen elrendezés az (la.) ábrán bemutatott szerkezetnél is alkalmazható volna. Ilyen szerkezet aztán minden pályaudvartól bizonyos, pl. 2 km. távolságban föl volna állítandó és «megállóhely» fölírással volna ellátandó. Tegyük föl, hogy valamely vonat hibás váltóállítás következtében nem a helyes vágányra futott, mely esetben a föladat abban áll, hogy az esetleg súlyos veszedelemnek kitett vonat megállíttassák, amire különösen éjjel van szükség, midőn a mozdonyvezető az elkövetett hibát nem veszi azonnal észre. Ez esetben a váltóőrnek, mihelyt a téves irányt észrevette, az ütközőt azonnal az «Allj» helyzetbe kell hoznia. Az érkező vonatnak ily módon értesített mozdonyvezetője most már megteheti a szükséges intézkedéseket. Ezen szerkezet az átjáratok előtt és mögött is alkalmazható, úgy hogy veszély esetében valóban becses szolgálatokat tehet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő mechanikai berendezés elfoglalt pályaszakaszok jelzésére és vonatok összeütközésének megakadályozására, jellemezve a pályán elrendezett ütköző által, mely a jelzőoszlop tárcsájának az «Állj» helyzetbe való hozatala alkalmával fölemeltetik, továbbá a mozdony keretén elrendezett ütköző inga által, mely a mozdonynak a jelzőtárcsa mellett való elhaladása alkalmával ezen ütközőhöz ütődik és forgásba jön, mely forgás következtében a mozdonyvezető állásán és a vonatvezető kocsijában alkalmazott jelzőkészülékek működésbe hozatnak, azon czélból, hogy ezen személyek az «ÁUj» jelzés melletti elhaladásról értesíttessenek. 2. Az 1. igényponttal védett berendezés egy foganatosítása, jellemezve a jelzőoszlop tengelyén elrendezett fogazott szektor által, mely egy fogaskerékkel kapcsolódik, ahol az utóbbi azon tengelyen ül, mely másik végén egy ütközőt hord, melynek fából készült mellső része gutnmi- vagy bőr-betétek közbeiktatása mellett erősíttetik a hátsó részhez azon czélból, hogy az ütközés ereje gyöngíttessék, ahol az ütköző azonnal fölemelkedik, mihelyt a jelzőtárcsa az «Allj» helyzetbe állíttatott. 3. A 2. igényponttal védett berendezésnek egy foganatosítása, jellemezve egy görgőpár által hordott, két kötél közé iktatott fogas rúd által, mely egy fogaskerékkel kapcsolódik, ahol ez utóbbi az ütközőt tartó tengelyre van ékelve és ezen tengelyt elforgatja, mihelyt a váltóőr a kötélre húzást gyakorol, hogy a jelzőtárcsát «Állj» helyzetbe hozza. 4. Az 1—2. igénypontokban védett ütközőnek egy szállítható foganatosítása, mely a jelzőtárcsáktól függetlenül a mozdonyvezető, vonatvezető, váltóőr stb. által a vágányra helyezhető s egyszerűen a pályán elrendezett üreges lábba tehető azon czélból, hogy a durranó jeladó készülékeket helyettesítse. 5. Az 1. igényponttal védett berendezés egy foganatosítása, jellemezve a mozdonyon elrendezett s a gőzt vagy sűrített levegőt be- és kibocsátó nyílások között helyet foglaló csődarabból álló csaphüvely által, melynek ide-oda mozgatható csapjában egy harántfurat van kiképezve, mely az említett nyilásokkal átellenbe hozható azon czélból, hogy a mozdonyvezető állóhelyén elrendezett síp a gőz vagy sűrített levegő segélyével azonnal működésbe hozható legyen, mihelyt egy inga a másik igénypontban védett ütközőhöz ütődik és ennek következtében forgásbajön, ahol az ingán egy görgő van el-