29724. lajstromszámú szabadalom • Önműködő mechanikai berendezés elfoglalt vonalszakaszok jelzésére és vonatok összeütközésének megakadályozására
lása alkalmával (7. ábra), melyre a (29) görgő van erősítve. A 7. ábra az ütköző inga oldalnézete, melynek fölső vége két rövid (28) tartókart hord, melyeknek csapjai körül a (29) görgő forog. A két pontozva rajzolt kör között (melyeket a görgő két éle ír le) fekszik a (21) kengyel és pedig azon helyzetben, melyet működtetése alkalmával elfoglal. Az 5. ós 6. ábrán a kengyel hozzátartozó alkatrészeivel együtt van föltüntetve. A kengyel elrendezése lehetővé teszi, hogy az ütköző inga a mozdonynak ugy előre haladása, mint visszatérése alkalmával hatást gyakorolhasson a kengyelre. A 8. ábra a mozdonyra erősített keret elölnézete, melyen belül a föntebbiekben ismertetett szerkez' tek legnagyobb része azoknak, normális helyzetében helyet foglal. A (10) hüvelyben elrendezett (11) csap a gőz vagy sűrített levegő vezetékének nyitására és zárására szolgál, ahol (T) a gőz vagy sűrített levegő bebocsátására, (T1 ) pedig ugyanannak a gépész állóhelyén alkalmazott szirénához való vezetésére rendelt cső (16) egy rúgó, (17) egy tartókeret, (R) pedig a esaphiivelyben kiképezett hasíték, mely a (18) ütköző vezetésére szolgál. (24) egy kilincset, (26) egy erre ható rúgót jelent. A (21) kengyel működtetése előtti rézsútos helyzetet foglalja el. A pontozva rajzolt (L) vonal a (21) kengyelnek azon helyzetét mutatja, melyet működtetése és a (11) csapnak a kengyel által való elmozdítása után foglal el. A (27) ütköző inga a (C) csapágyakban forgó (30) tengelyre van ékelve, míg a csapágyak maguk az (A) keretre vannak csavarolva. A (31) keretbe egy harangműhöz tartozó s vállal ellátott (32) peczek van ágyazva, ahol a váll a peczek mozgását csak bizonyos határok között engedi meg. Mihelyt a (21) kengyel a (32) peczekhez ütközik, a harangmü megszólal. A peczek (33) tekercsrúgóban mozog s a (34) vezető sodronnyal összeköttetésben álló s az (A) keretből kilépő vége egy rugalmas (35) rézlemezzel jön érintkezésbe, mely egy (36) csavar segélyével van a kerethez erősítve. A második vezetősodrony a (36) csavarhoz csatlakozik. Áramforrás gyanánt valamilyen elem (Leclanché- vagy Gallaud-féle) használható. Ezen elektromos harangmű alkalmazása fontos ugyan, de azért teljesen az egyes vasútigazgatóságok tetszésére van bizva, A 9. ábra: 1. a gépész állóhelyén a mozdonyon keresztül vett metszetet tünteti föl. A gép baloldalára az 5. ábrán föltüntetett szerkezeteket befogadó keret van erősítve. A gépész állóhelyén a sziréna és a harangmű van a kellő helyen elrendezve; 2. egy jelzőoszlopot, melynek lábában a második ábrán bemutatott részek vannak elrejtve. A sín mellett fekvő ütköző meg van emelve, tehát a pálya ezen pillanatban el van zárva. A mozdonyra erősített keret lefödésére két lemez szolgál, melyek a por és idegen testek behatolását megakadályozzák. A szerkezet működési módja a következő : Ha a pályaőr a jelzőtárcsát az «Állj» helyzetbe állítja, a (2) tengely elfordulása következtében a fogazott szektor is elmozdul és egy negyedkört ír le, mely az 1. ábrán pontozott vonalakkal van föltüntetve-A (4) kúpkerék s vele együtt az (5) tengely is elfordul, melyre a kúpkerék ékelve van. Ezen mozgás folytán a (8) ütköző fölemelkedik s a 3. ábrán föltüntetett helyzetet foglalja el. Az (la és 2a) ábrákon bemutatott szerkezet működési módja a következő: Ha a pályaőr az emelőt átfordítja s ennek következtében az (Fj drótra gyakorolt húzás a jelzőtárcsát elmozdítja, akkor (6) fogazott rúd is elmozdul a fölrajzolt nyíl irányában, miközben a (31 és 51 ) görgőkön csúszik tova s a (21 ) fogaskereket forgásba hozza Ez által a (7) tengely is elforgattatik s a (8) ütköző fölemelkedik. Az egyik vagy másik szerkezet alkalmazása teljesen a vasútigazgatóságoktól s mindenkor a fönnforgó körülményektől függ. Tegyük föl, hogy sűrű köd, vagy heves eső vagy hóvihar van s a jelzőlámpa kialudt, miközben a vonat az illető pályaszakaszon halad. A mozdonyvezető, ki a máskülönben látható jeleket most
