29700. lajstromszámú szabadalom • Sínkontaktussal bíró vágányútelzáró pályaudvarok elektromos biztosító berendezéseihez

ára mzáró darab a (c2) kontaktusdarabon fek- , szik és így tovább. Tegyük föl, hogy mikor az intézőhely az (a) áramzáródarabot a (el) kontaktusdarabra állítja, a központi váltóőr utasítást kap arra, hogy az (1) vágányról vonat kijárását tegye lehetővé és mikor az (a) áramzáródarab a (c2) kontaktusdarabon fekszik, utasítást kap arra, hogy vonatkijárást engedjen meg a (2) vágányról és így tovább. A (k) görgőt (la ábra) a (H) szögemelő egyik vége fogja körül, melynek másik vége az intézőhely relaisjének (G) tolókájával van összekötve (1. ábra). Ez a relais (1. és 2. ábra) az ugró (T) kapcsolóemelőből áll, melyet az (f2) rúgó az emelő elmozdulását ennek (T4) kiugrása segélyével egyoldalúan határoló és az (fl) rúgó által a normális helyzetben tartott (p) segédemelővel köt össze, mely utóbbit a(G) tolóka (G3) toldata lefelé mozgásánál kényszermozgásszerűen térít ki a normális helyzetéből, ellenben a (G) tolóka visszafelé mozgásánál csupán az (fl) rúgó befolyásol. Része a realisnek továbbá egy (E) elektromágnes, melynek (El) fegyverzetén az (E2) toldata oly módon működik együtt a (T) kapcsoló emelő (TO, TI, T2) kiugrásaival, hogy az utóbbi, az (f2) rúgó hatása alatt csakis akkor mozgathat, amikor az (El) fegyverzet is elmozdul, ellenben a (T) kapcsolóemelő a normális helyzetébe a(T0,TI, T2) kiugrások lerézsülése következtében sz (E) elektromágnes hatása nélkül térhet vissza. A 2. ábra a (T) emelőt és ennek (TO, TI, T2) kiugrásait, valamint a (G4) és (E2) megakasztódarabokat a (T) kapcsolóemelőn átmenő sík szerint metszve ábrázolja. A kapcsolóemelő mozgása és az (Rl, R2.).. kontaktusok és a jelzett mozgás között föllépő függőségek a rajzokon könnyen fölismerhetők, amennyiben az emelők középvonalait a különböző állásoknál pontozva és a (0, 1, 2) stb. számokkal jeleztük. Ennek figyelembe vételével azt tapasztaljuk, hogy a (0) alapállásnál az (XI, Rl, R3) kontaktusok zárva vannak, az (1) állásnál a (TI) ütköző az (E2) kiugrásba fogódzik, az (XI, R2, R4) kontaktusok zárva vannak, a (2) állásnál a (T2) ütköző fogódzik az az (E2) kiugrásba, az (XI) kontaktus zárva, az (Rl, R2, R3, R4) kontaktus pedig megszakítva van, végül a (3) végállásnál az (x2) kontaktus van zárva. A (G) tolóka lefelé mozgásánál a (T) kapcsolóemelőt a normál helyzetében elreteszeli (a (T3) toldat előtt elhaladó (G4) megakasztó része segélyével) és a (G2) ütköző által az (El) fegyverzet emelőt az (E) elektromágnes sarkaira szorítja, miközben az (E2) megakasztóorr a (2) helyzetébe jut, a (T) emelő (TO) toldatát pedig a nyugalmi helyzetében elreteszeli. A mozgás vége felé a (G2) ütköző az (El) fegyverzetet ismét elereszti, úgy hogy az utóbbi, mikor az (e) elektromágnes árammentessé válik, leesik, a (G) tolókát elreteszeli ós a (T) kapcsolóemelő tovább mozgását meggátolja. A föntebb említett elreteszelésen kívül még egy ékalakú (il, i2) szarvakkal ellátott (i) kilincs (1. ábra) is van alkalmazva, mely a (T) kapcsolóemelőn alkalmazott (T5) görgővel oly kapcsolatban áll, hogy a (G) tolókát a (Gl) nyujtványa segélyével a legmélyebb helyzetében elreteszeli, mikor a(T) emelő az (1) vagy (2) állásban van. Ezt az elreteszelést az (í) kilincstől függő (y) kontaktus könnyen érthető módon befolyásolja. (W, Wl, W2) egy átkapcsoló, mely valamely blokkozás föloldására szolgál (feloldóbillentyű). Az állítóhely lényeges részei az 1c. ábrán láthatók. Az (NI) kontaktustolóka az ismeretes (N) közömbös tolókával van összekötve és az (NI, t, pl, Z, Zl, Z2) állítóhely-realisre oly módon hat, mint a (G) tolóka az intézőhely megfelelő részeire. A (to, tl) ütközők ennél a berendezésnél nincsenek lerézsülve Ezenkívül az (NI) kontaktustolókát az alapállásában is lehet a (zl) fegyverzetemelő, és a (Zl, N2) kiugrások segélyével elreteszelni. (Sl) a jelző működtetésére szolgáló állítóemelő, mely az (N) közömbös tolókával az (S2, N4) kiugrások segélyével az ismert