29677. lajstromszámú szabadalom • Vésőgép
_ 4 _ munkaasztallal összekapcsoló szerkezet vízszintes helyzetet foglaljon el. Ekkor a (D3) fogaskerekek és a fogazott rudak segélyével a (D) hidat, illetve a munkaasztalt a reprodukálási lépték szerint magasabban vagy alacsonyabban állítjuk be. Az (a) főkar egy mértékbeosztással van ellátva, melynek segélyével pontosan meghatározható, hogy az (el) keret hol szorítandó meg. A Gl, Gl) és (el) szorító szerkezeteket ekkor meghúzzuk, hogy a beállított helyzet megmaradjon. A (D2) kart visszaforgatjuk eredeti helyzetébe, hogy a főkar kellő mozgási térrel bírjon. Ekkor a (h2) csavaranyát meglazítjuk s a (h) csavart lefelé forgatjuk, irríg-esaJ^ alsxi_yége_a_(^ orsótartóból kissé ki nem áll. Ezen művelet alkalmával a (h '-L tekercsrúgó összenyomatik, mivel azonban alsó vége a (j) vállhoz nyomódik, ennélfogva a (g2) orsótartót fölemeli, úgy hogy a közbüleső tér mindig ugyanaz marad s az (m4) lábemelő munkájaminden körülmények között egyenletes lesz. A lábemelőt most lenyomjuk s az orsótartót az (m4) lábemelő, (m3) tengely, (m2) csatlórúd, (ml, m) emelők segélyével besülyesztjük, míg csak a (h) csavar a (j) vállat nem érinti. Ezen helyzetben természetesen a (hl) tekercsrúgó is össze van nyomva. Ha a vésőszerszám ezen helyzetben a megmunkálandó tárgy fölületét éppen érinti, akkor nincs szükség további beigazításra, kivéve a bemetszés mélységének szabályozását. Ha azonban a megmunkálandó lemezek különböző vastagsága következtében, vagy más okokból a véső a megmunkálandó lemezt korán vagy pedig éppen nem érinti, akkor a (gl) keretet emelni vagy sülyeszteni kell, mely czélra a (g8) fogazott lécz szolgál. A (Gl) állító csavart természetesen előbb meg kell lazítani s azután újból megszorítani. Hogy az (m4) lábemelő ezen beigazításnál akadályt ne képezhessen az (m6) csavart szintén meglazítjuk s az (m2) csatlórudat a szükségnek megfelelően hosszabbra vagy rövidebbre vesszük. Miután a pontos beállítás eléretett, az (m6) csavart ismét megszorítjuk s a lábemelőt újból használatba vesszük. Ha ily módon a vésőszerszámot a kellő helyzetbe igazítottuk be, a lábemelőt elbocsáthatjuk. A mikrométerhengert addig forgatjuk, míg csak a (g2) orsótartón ülő (1) mutató a zérus helyzetbe nem jön mely helyzetben a mikrométert rögzítjük, hogy a (h) csavarral együtt mozogjon. A (h) csavart ekkor visszaforgatjuk, míg csak a mikrométer a vésés kivánt mélységét nem mutatja. Ekkor a (h2) csavaranyát megszorítjuk, hogy a pontos helyzetből való eltolódás megakadályoztassák, mire a munka megkezdhető. A (c) vessző a közönséges pantográfhoz hasonlóan követi a minta vonalait s ezáltal az (a) főkar alsó csúcsos csapágyaiban nyugvó (b) kart ugyanolyan mozgásba hozza. • Miyel_az(a) főkarnak fölső vége is univerzális csapágyalTuaíi—rryüg&sik _a__főkar bármilyen irányú mozgást végezhet. Az ilyen csapágyak működése eléggé ismeretes lévén, bővebb leírásuk fölösleges. A szintén univerzális csapágyakba ágyazott (d3) rúd arra szolgál, hogy az alsó és fölső (c) illetve (b, bl) tartókat mindig vízszintes és egymással párhuzamos helyzetben tartsa, amint azt a 4 ábrán látható pontozott négyszög föltünteti. Ezáltal lehetővé válik, hogy a (c) vessző a mintalapra mindig merőlegesen álljon. Az (a) főkar a (c) vessző mozgását az (e) járom és a hozzátartozó mechanizmus segélyével a munkaasztalra viszi át. A vessző mozgásának ezen átvitelét a főkar és a járom, továbbá a járom és a T-alakú (eö) rész, végül az utóbbi és a munkaasztal közötti kapcsolat létesíti. Ezen befolyás alatt az (E) kocsi s az (F) munkatér mozgásai a (d) és (dl) sínutakon egymástól függetlenül mennek végbe. Ezen berendezés egy általánosan ismert mozgáson alapul. A hajtóerő bármilyen forrásból vehető, de legelőnyösebb a közönséges szíjáttétel. A főkar fölső csapágyait tartó keret az (n) csavaron előre és hátra mozgatható, anélkül hogy a gép mozgási szabadsága korlátoztatnék. Ez által a munkatér egyik részének kidolgozása után egy másik részre j mehetünk át, amennyiben ezt az (n) csavar megengedi.
