29666. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szurok előállítására
Megjelent 1904. évi márczius hó I (i-án. MAGY. jAft, KIR. ama SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 29666. szám. XI/b. OSZTÁLYEljárás szurok előállítására. DR W1RKNEB C. GYÖRGY IGAZGATÓ GELSENKIRCHEN-SCHALKEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 szeptember hó 9-ike. Ismeretes, hogy a kénsavnak a vízhez való vegyrokonsága olyan nagy, hogy sok anyagtól oxigént és hidrogént von el vízképződés mellett. Jelen találmány szerint a kénsavnak ezen tulajdonságát arra használjuk fel, hogy kátrányt, kátrány olajokat és más efféléket szurokká átalakítsunk. Az eljárást általában a következő módon oganatosítjuk: A szurokká alakítandó nyersanyagot alkalmas edényben előzetes kísérletek útján mindig könnyen megállapítható mennyiségű kénsavval hevítjük. A savat a nyersanyaghoz hidegen adagolhatjuk vagy pedig a már felhevített nyers anyaghoz egyszerre vagy fokozatosan hozzáfolyasztjuk. A hevítést addig folytatjuk, míg a kénsav meg nincs bontva és míg az összes esetleg még meg nem bontott vagy a reakczió folyamata alatt elválló illó anyagok annyira át nem desztilláltak, hogy a visszamaradt anyag a kivánt sűrűségét elérte. Természetes, hogy az összes ismeretes műveletek, melyek például a kőszénkátrány-desztillácziónál szurokig való desztillálásnál használatosak, itt is czélszerűen alkalmazhatók. Minthogy a reakczió közben egyebek között kénes gázok is fejlődnek, ezen gázok a desztilláló edényből leszivatliatók és ily módon kényelmesen másutt hasznosíthatók. Az alkalmazandó kénsavnak konczentrácziója a reakczió lefolyására nézve nem lényeges, minthogy hígított kénsav alkalmazásánál a hevítés alatt a fölös víz elpárolog és a sav konczentrálódik. Gyakorlati okokból azonban rendszerint konczentrált vagy bizonyos körülmények között gőzalakú savat vagy anhidridet is alkalmazunk. A mindenkor alkalmazandó kénsav raenynyiségét, valamint a szükséges melegmenynyiséget illetve a betartandó hőmérsékletet illetőleg határozott normáliák felállítása a jelen találmány szerinti feldolgozásra alkalmas nyers anyagok különfélesége miatt, nem lehetséges, mindenesetre kb. 180° C-nál és ennél magasabb hőmérsékletnél dolgozunk és általában kb. 10% legfeljebb 100% kénsavat alkalmazunk. Ha több kénsavat használunk, akkor vagy túlságosan messzemenő elszenesedés következik be vagy pedig olyan testek képződnek, melyeket már nem lehet szurokszerű anyagoknak nevezni. Egyébként, mint már említettük^ ezen arányok a mindenkor alkalmazandó nyersanyagra vonatkozólag előzetes kísérletek útján állapítandók meg. Fontos a
