29651. lajstromszámú szabadalom • Ózonozó és forrasztó anyag

Megjelent 1904. évi márczins l»ó 16-án. MAGY SZABADALMI KJR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29651. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Ónozó és forrasztó anyag. KŰPPERS KÁROLY ELEKTROKEMIKUS AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 augusztus hó 10-ike. Jelen találmány tárgyát ónozó és for­rasztó szer képezi, mely gyantaszerű szilárd­sággal bíró, azonban kenőcsszerű, kenhető módosulatba is átvihető szervetlen anyagból áll. Ezen szer ónozásra, czinkezésre, ólmo­zásra, továbbá ólmozott bádogok, ólombádo­gok és ólomcsövek forrasztására, valamint nem túlságos forró fémfiirdőkön, pl. ónfür­dőkön az oxidrétegek távoltartására, illetve eltávolítására használható. Eddig ezen czélra savakat és kloridokat alkalmaztak, ahol először a savak az oxid­réteget föloldták, azután pedig a kloridok érvényesítették katalytikus hatásukat. Jelen találmánynál a műveletek ezen elkülöníté­sére nincs szükség, mivel az új szer mindkét tulajdonságot egyesíti magában. A fémet először megtisztítja s egyúttal katalytikus szer gyanánt is szolgál, mely az ónnak, ólomnak stb. a bevonandó illetve, beólmo­zandó fémekkel való összekapcsolását létesíti. Ezen tulajdonságoknak egyidejű jelenléte gyakorlati kísérleteknél tünt föl rendkívüli nagy mértékben. így pl. egy erősen túlheví­tett forrasztó páka, melynek csúcsa, mint rendesen történni szokott, oxidálódik, az ismeretes szalmiak kövön nem tisztul meg, hanem előbb le kell reszelni. Ha ellenben a pákát az új anyaggal csak egy másod­perczig hagyjuk is érintkezni, a páka ismét fémes ragyogásúvá válik. Ha továbbá ezen anyagot forró, oxidált ónfürdőre tesszük s azzal összekavarjuk, a fürdőfölülete vékony védőbőrréteggel vonódik be s majdnem pil­lanatnyilag visszakapja féme3 ragyogását. Ólmozott bádogok és ólomcsövek forrasztá­sára ezen anyagnak kenőcsszerű módosulata alkalmazható előnyösen, a forrasztási helye­ket nem kell előbb megtisztítani, mivel for­rasztás közben a fölhevítés következtében sima és fényes fölület képződik, melyre a forrasztó ón könnyen rátapad. Az új anyag mindenütt használható, ahol az ismeretes forrasztóanyagok a szolgálatot fölmondják. Az új anyag czinkklorid-klórammonium (Zn C12—2 N H4 Cl) és czinkoxid (ZnO) ke­verékéből áll, ahol azonban nem okvetlenül szükséges, hogy a czinkklorid és klórammo­nium viszonya 1:2 legyen. A czinkoxid ömlesztőszer gyanánt hat, azonban később, t. i. alkalmazás közben is részt vesz a vegy­folyamatban. Az új szer előállítása czéljából pl. 9 5 rész czinkkloridot 8 rész klórammoniummal elegyítünk s az egészhez 5 rész czinkoxidot és némi vizet adunk. Hevítés után olvasztott

Next

/
Thumbnails
Contents