29605. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lángzó folyékony szénhydrogének számára

(18) kivágásai a (3) bélcső (4) kivágásai­val összeessenek, miáltal a bélnek az ezen kivágások alatti részéhez gyufával köny­nyen hozzáférhetünk és a belet meggyújt­hatjuk. A keletkező láng, mely a csövet kívülről hevíti, a bélben fölszívott szén­hydrogénfolyadékot csakhamar elgázosítja. A fejlődő gázok ekkor az (5) hasítékokon és a (6) nyílásokon át a (14) hüvely belső terébe és ebből levegővel keverődve, a (13) süvegen át az izzótest alá áramlanak, hol a (4) és (18) kivágásokban égő láng­tól meggyúladnak és a bélben lévő szén­hydrogén gázosítását jelentékeny mérték­ben gyorsítják. Ha a gázosodás már oly mérvben folyik, hogy az izzó test inten­zív izzásban van, akkor a (7) csövet ismét elforgatjuk, de úgy, hogy a bélcső (4) ki­vágásai a (8) gázkivezető csövekkel köz­lekedjenek, az (5) hasítékoknak a (6) ki­vágásokkal való közlekedése ellenben meg­szűnjék. Addig, míg a (7) cső a 2. ábrá­ban bemutatott helyzetbe nem jön, a fej­lődött gázok az elforgatás közben a (6) ki­vágásokon áramolnak ki, mely czélból ezek­nek hossza úgy van megválasztva, hogy a gázoknak rajtuk való keresztül áramlása közvetlen azelőtt vagy épen akkor szűnik meg, mikor a (4) kivágás és a (8) csö­vek között közlekedés létesül. A bélcsőben fejlődő gázok ekkor már a (8) csöveken át áramolnak ki, melyekből a (16) huzamcsövekbe jutnak. E huzamcsö­vekből a gázok levegővel keverődve, is­mert úton tovább áramolnak az izzó test alá. Ha azután a lángzót ismét el akarjuk zárni, úgy a (7) csövet ismét úgy forgat­juk el, hogy a (8) csövek is, a (6) nyí­lások is zárva legyenek. A lángzó elzárása után a (3) és (7) csövek fokozatosan ki­hűlnek és minthogy a csövek ez állásban a külső levegőtől el vannak zárva, a csövek­ben a lehűlés mérvében mindinkább foko­zodó légritkulás áll be, minek folytán a bélben igen jelentékeny mennyiségű szén­hydrogén szívódik föl. A lángzót szabályozni is lehet, a meny­nyiben a szerint, a mint a (8) gázkivezető csöveknek egész harántmetszetét vagy en­nek csak egy hányadát hozzuk a (4) kivá­gásokkal összeköttetésbe, több vagy keve­sebb gáz fog kiáramolni és ennek megfe­lelően a fény intenzitása is erősebb vagy gyöngébb lesz. Hangsúlyozzuk, bár szinte magától érte­tődik, hogy a jelen találmány nem szorít­kozik az előzőkben épen csak kiviteli példá gyanánt ismertetett lángzóra, mivel azon a lényeg érintése nélkül számos módosítást lehetne tenni. így például lehet az (5) ha­sítékok helyett egyszerűen vályúszerű be­mélyedéseket alkalmazni, csakhogy akkor ezeknek egészen a (3) cső tetejéig kell terjedniük, hogy a közlekedés a kanócczal a (3) cső nyitott végén át meglegyen. Le­het továbbá a (8) csöveknek, valamint (4 18) kivágásoknak számát is változtatni stb. SZABADALMI IGÉNY. A 28931. számú szabadalomban védett izzó­fényű lángzó egy kiviteli alakja, az ál­tal jellemezve, hogy a (3) kanóczcsö­vön az (5) hasítékokkal vagy vályúkkal közlekedő (4) kivágások, a fölül zárt és elforgatható (7) csövön pedig egymás­hoz képest bizonyos szöggel eltoltan (18) kivágások és fölfelé hajlított, a (17) csőre erősített (14) hüvely (16) csö­veibe nyúló (8) csövek vannak alkal­mazva olyképen, hogy a (7) cső elfor­gatása által vagy a (18) kivágások, vagy a (8) csövek hozhatók a (4) ki­vágásokkal, illetve az (5) hasítékokkal és ezek révén a (3) cső belsejével köz­lekedésbe, mi mellett a (7) cső még (6) kivágásokkal is el van látva, melye­ken át a (4) és (18) kivágásokban égő kanócz által fejlesztett gázok a (14) hüvelybe áramlanak. (1 rajzlap melléklettel.) *ALLA> BÍBZVÍNV rARSASÁG MVOMDAJA BUSAPSSTBI

Next

/
Thumbnails
Contents