29563. lajstromszámú szabadalom • Készülék önműködő vetélőváltószerkezettel ellátott szövőszékeken a vetülék kifogyása vagy szakadása folytán föllépő szövethibák elkerülésére

3 — jut, úgy hogy a kalapács a (35) nyíl irányában való lengése alkalmával a (6) kalapácsfogóba ütközik és ezt a (3) emelővel együtt a (35) nyíl irányában magával viszi. Ekkor azonban már nem a (11) kivágás állt a (4) kiiktatóval szemben, hanem mivel az (u) elektromágnes a (20) lemezt jobbra tolta a kevésbbé mély (12) kivágás, úgy hogy a (20) lemez nem csupán a (27) ütközőbe, hanem (4) kiiktatóba is ütközik, miáltal a gépet megállítja és a vetélőt is váltja, még mielőtt a vetülék teljesen kifogyott volna. Az (u) elektromágnest befolyásoló, fönt említett tapintó és áramzáró szerkezet a következő: Az (i) emelő fölső végén, az (s) kontaktuslemezzel szemben van a (13—17) tapintószerkezet alkalmazva, mely két (13) hengerből áll, a melyben a (14) tekercsrugók hatása alatt álló (15) dugattyúk mozognak, melyek a (13) hengerek falában alkalmazott réseken átnyúló (16) peczkekkel vannak ellátva. A (15) dugattyúra vagy ütközőkre a (1?) szigetelő lemez van csuklósan megerősítve. A csuklós összeköttetés folytán a két (15) ütközők egymástól függetlenül tolódhatnak be, úgy hogy a fonal egyenlőtlen lecsavarodása következtében a (17) lemez esetleg ferde helyzetet is vehet föl. A (15) ütközők az elektromágnest és a (19) telepet tartalmazó áramkör sarkaihoz vannak kapcsolva. A vetélőszekrény mellső falában épen az (s) kontaktuslemez alatt a (18) kivágás van alkalmazva, melybe az (i) emelőnek balra mozgásakor a (17) lemez hatol, vagyis valahányszor a vetélő a fönt leírt szerkezettel ellátott vetélőszekrényben van, tehát a szóban forgó példánál valahányszor a vetélő a baloldali vetélőszekrénybe jut. Addig azonban, míg elegendő mennyiségű fonal van a csévén, a (17) lemez a csévébe fog ütközni, és a (15) ütközőket a (16) peczkekkel együtt hátratolja, úgy hogy ezen peczkek nem érintkezhetnek az (s) kontaktuslemezzel. Ha azonban már csak egy sor vagy csak néhány sor fonál van a csévén, a (16) peczkek érintik az (s) kontaktuslemezt, miáltal az áramkör záratik, úgy hogy az elektromágnes az (x) fegyverzetet vonzza. Hogy a (17) lemez a csévén lévő fonallal érintkezhessék, megfelelő nagyságú rés van a vetélőn alkalmazva. A fönt leírt szerkezet, mely főképen önműködő szövőgépek számára van szerkesztve és ezeknél jár is a legnagyobb előnnyel, közönséges szövőszékeknél is alkalmazható és azok munkaképességét nagyban növeli. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék önműködő vetélőváltó szerkezettel ellátott szövőszékeken, a vetülék kifogyása vagy szakadása folytán föllépő szövethibák elkerülésére, jellemezve egy (i) emelő által, mely a főtengely minden második körülforgása alkalmával egy tapogatót közelít a vetélőszekrény mellső falán alkalmazott kontaktuslemezhez, miáltal, ha a fonalréteg vastagsága elég csekély, egy áramkör kontaktusa záratik és egy elektromágnes gerjesztetik, mely fegyverzetét vonzván, egy (20) vezénylőlemezzel öszszekötött (6) kalapácsfogót egy ismert szerkezetű (10) kalapács mögé tol, mi mellett a vetélő váltása az által eszközöltetik, hogy a vezénylő lemez egy (12) kivágásának széle a (4) kiiktatóba ütközik. 2. Az 1. alatt igényelt vetélőváltó, jellemezve a két üreges henger és tekercsrugók hatása alatt álló ütközőket tartalmazó hengerekből képezett érintő vagy tapogatószerkezet által, melynek (17) tapogatólemeze csuklósan van az említett ütközőkhöz erősítve. 3. Az 1. alatt igényelt vetélőváltó, jellemezve az által, hogy a vetélőszekrény mellső falára egy (s) kontaktuslemez úgy van megerősítve, hogy a vetélőszekrény vetélővezetékéhez képest beállítható, miáltal különböző alakú kopszokat és csévéket lehet használni. 4. Az 1. alatt igényelt vetélőváltó, jellemezve az által, hogy a (20) vezénylő-