29531. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti előjelző készülékeknek a szemaforokkal való egyöntetű működtetésére

ekkor a hajtómű rögzítő szerkezete nem kapcsolható ki. Ezen utóbb említett két kontaktus akként van bekapcsolva, hogy ezeknek (a hajtó mű fölhúzása közben, illetőleg lejárt helyzeténél bekövetkező) zárásánál az indukcziós áram, mely a szemafornak a «tilos» állásból a «szabad» állásba való mozgatásánál fejlesztetik, nem folyik az (Ml) elektromágnes tekercsén át, hanem közvetlenül az (E3) földeléshez vezettetik. Az előjelző készüléknél ezenkívül az 1. ábra nyomán már megemlített (K) kapcsolás van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a jelző tábla a hajtó művet mozgató súlyt hordó sodronynak elszakadásánál önműködően a «lassan» állásba ejtessék, ha már előzőleg nem volt ezen állásban. Ezen kapcsolás, mely a 9—14. ábrákban be- és kikapcsolt helyzetben nagyobb léptékben van föltüntetve, a következőképen van szerkesztve. Az előjelző készülék hajtóművének mozgását a jelző táblára átvivő rúdazat két (fl f2) rúdból (9. ábra) áll, melyek toldatok segélyével egymásba kapcsolódnak és egy reájuk tolt (g) bilincs segélyével tartatnak bekapcsolt helyzetükben. Hogy ezen bilincs, mely a rudakat csak lazán fogja körül, a rudakon le ne csúszhassék, ez utóbbiak oldalt kiszögelő toldatokkal bírnak, melyeken a bilincs fölfekszik. A (g) bilincs alá a forgathatóan ágyazott, kétkarú (hl h2) emeltyű nyúlik, mely mellső végének hasítékával az (fl f2) rudakat akként fogja körül, hogy ezek az előjelző készülék átállításánál akadálytalanul mozoghatnak föl és alá. A (hl h2) emeltyűnek másik végével a (Gl) súlyt hordó sodrony van összekötve, a hol is a (hl h2) emeltyű a (Gl) súly húzó hatása ellenében az (i) fok által rögzíttetik. Ha a (Gl) súlyt hordó sodrony elszakad (11., 12. és 13. ábra), akkor a (h2) emeltyűkarra fölfelé gyakorolt húzó hatás azonnal megszűnik és e helyett a (h2) emeltyűkaron fölfüggesztett (G2) súlynak lefelé gyakorolt húzó hatása jut érvényre. Ennek következtében a (h2) emeltyűkar lefelé és a (hl) emeltyűkar fölfelé lendíttetik, mely utóbbi ekkor a (g) bilincset fölfelé tolja. Ily módon az (fl f2) rudak közötti kapcsolat fölbontatik és a fölfelé lökött (g) bilincs az (f2) rúdnak (K) peczkéhez ütődve, ezen rudat is fölfelé löki, úgy hogy a jelző tábla egyrészt ezen lökés, másrészt pedig saját túlsúlya következtében a «szabad» állásból a «lassan» állásba (11. ábra) esik. Az előjelző készülék tehát akként van szerkesztve és a szemaforral összekapcsolva, hegy az a berendezés rendes állapotánál a szemaforral mindig egyöntetűen mozog, bárminő üzemzavarnál ellenben csakis a «lassan» állást foglalhatja el. Az 1. ábrában az előjelző készülékkel még az (m) sínkontaktus van összekapcsolva, mely lehetővé teszi, hogy az előjelző készülék a vonat elhaladása következtében önműködően mozgattassák a szabad® állásból a «lassan» állásba, mielőtt még a szemafor a vonat mögött «tilosra» állíttatott. Ezen elrendezésnél azonban nem szükséges az (m) sínkontaktust egy külön vezeték segélyével az előjelző készülékkel öszszekötni, hanem lehet az illető kontaktust közvetlenül az (13) vezetékhez kapcsolni. Ha az előjelző készülék állását is akarjuk jeleztetni, akkor az (12) vezetékbe is igtatunk egy optikai ellenőrző készüléket. Ha csak lehetséges, az előjelző készűlé-I ket őrház közelében rendezzük el, hogy ily j módon az előjelző készüléket folyton szem! mel tarthassuk és ellenőrizhessük. Megjegyzendő, hogy az előjelző készüléknek leírt berendezését és kapcsolását közönséges villamos távjelző készülékeknél is alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés előjelző készülékeknek a szemaforokkal való egyöntetű működtetésére, jellemezve egy a szemaforkar segélyével ennek a «tilos» állásból a ('szabad* állásba való mozgatásánál közvetlenül működtetett (D) mágnesinduktor, valamint egy ennek áramától kikapcsolt