29531. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti előjelző készülékeknek a szemaforokkal való egyöntetű működtetésére
— 3 — ÍE2) földelésen át az induktor negatív sar- | kához folyik. Ezen áram hatása folytán az (Ml) elektromágnes a (P) rögzítő szerkezetet kikap- j csolja, úgy hogy a hajtó mű a (Gl) súly j hatása alatt forgásnak indul és az előjelző ! készüléket a «lassan» állásból a «szabad» állásba mozgatja. A hajtó műnek ezen mozgása közben, mely az átállítás befejezésével ismét önműködően megakadályoztatok, a (Zl) fogaskeréknek (z) bütyke által zárt helyzetében tartott (R) rögzítő szerkezet is szabaddá válik, mivel a (Zl) fogaskerék elfordul (8. ábra). Mielőtt a (C) kontaktuskészűléknek hengere a másik helyzetbe jut, a (be2) kontaktus záródik, az (ael) és (de2) kontaktusok ellenben megszakíttatnak. Ugyanekkor a hajtóműnél, miközben az előjelző készülék a «lassan» állásból a «szabad» állásba mozog, a (TI) kontaktus megszakíttatik és a (T2) kontaktus záratik. Ennek következtében a szemaforkar és az előjelző készülék «szabad» állásánál az (A) battériai pozitív sarkából kiinduló áram az (12) vezetéken, a (be2) és (e2c) kontaktusokon, az (13) vezetéken, az előjelző készüléknek (N) bütyke által zárva tartott (T2) kontaktuson, az (M2) elektromágnesnek tekercsén és az (E3 El) földeléseken >clt/ cl battéria ne- i gativ sarkához folyik vissza. Ezen áram hatása következtében az (M2) elektromágnes fegyverzetét vonzza és így az (R), valamint a (P) rögzítő szerkezet is normális helyzetében marad (5. ábra). Minthogy a részeknek ezen helyzeténél az (A) battériaárama nem folyik a (B) ellenőrző készüléken át, ez utóbbi a szemafornak «szabad» j állását jelzi. Ha már most a szemaforkart a «szabad» i állásból a «tilos» állásba mozgatjuk visz- ! sza, akkor a szemaforkarnak ezen mozgása folytán a (C) kontaktuskészűléknek hengere ismét a normális állásba forgattatik, miközben a (b c d) kontaktusrugók az (e2) kontaktusfölületről lecsúsznak. Ennek következtében az áram, mely a részek ; előbbi állásánál az (M2) elektromágnes te- ' kercsén folyt át, most ismét a berendezés normális állapotánál leírt áramkörön, vagyis a (B) ellenőrző készüléken, az (11) vezetéken stb. folyik keresztül, minek következtében az (12 13) vezeték és az (M2) elektromágnes tekercse áramtalanná válik. Ekkor az (M2) fegyverzete (8. ábra) a vele összekötött spirális rugó által az elektromágnestől elmozgattatik és a fegyverzetnek fölső karja, vagyis az (R) rögzítő szerkezet előbbi helyzetéből kilendíttetik, úgy hogy a hajtó mű az előjelző készüléknek a «szabad» állásból a «lassan» állásba való mozgatása czéljából kikapcsoltatik. Ennek megtörténtével a szemaforkar a «tilos» állásba és az előjelző készülék a «lassan» állásba jut és így az egész berendezésben ismét a normális állapot van helyreállítva. Hogy a szemaforkarnak a «szabad» állásból a «tilos» állásba való mozgatásánál a mágnesinduktor ne működtessék, mivel ezen átállításnál az előjelző készülék hajtó műjét csak a battéria-áram megszakításával szabad kikapcsolni, az induktor tengelyén elrendezett fogaskerék csak lazán van fölszerelve és egy kilincsszerkezettel van ellátva, mely az induktor tengelyét csakis a «szabad» állásba való átállításnál meneszti magával, a visszaszállításnál ellenben nem. A mint az előzőkből kitűnik, a találmány tárgyát képező berendezésnél az előjelző készüléknek átállítása csakis a szemaforkar működésétől van függővé téve és a két készüléknek egyidejű «tilos» illetőleg «lassan» állása minden körülmények között biztosítva van. A találmány tárgyát képező berendezés minden hátránytól ment, és teljesen kizárja, hogy az előző készülék «sz;abad» pályát jelezzen, midőn a szemaforkar a &tilos» állásban van. Ily helytelen jelzés még üzemzavaroknál sem következhetik be. Az alábbiakban a berendezésnél bekövetkezhető összes üzemzavarokat és azoknak az előjelző készülék működésére való hatását írjuk le. Ha a mágnesinduktor elromlik, az előjelző készülék, a mint az könnyen belátható, nem állítható a «lassan» állásból a
