29512. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos úton való olvasztásra

Megjelent 1904. évi február hó 25-én. MAGY. ^ KJR SZABADALMI |||jj HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29512. szám. Vll/i- OSZTÁLY. Eljárás elektromos úton való olvasztásra. GABREAU PÁL ISTVÁN ÜVEGGYÁROS PÁBISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 február hó 19-ike. Jelen találmány tárgyát elektromos úton való olvasztásra, illetőleg melegítésre szol­gáló eljárás képezi, a melyet az jellemez, hogy az olvasztandó anyag az elektromos fényívvel nem jön érintkezésbe, és ennél­fogva a szénelektródáktól nem szenyeződik be, azonkívül sok esetben, az elektromos fényívvvel járó vegybontó hatás és elpárol­gás is csekélyebb mértékű lesz. Ehhez járul, hogy a közvetett melegítés folytán az ol­vasztás közben beálló reakcziók zavartalanul mennek végbe és úgy az egyszerű testeket, mint a keverékeket, vegyületeket vagy ötvényeket az olvasztótégelyben egyenlete­sen és tisztán kezelhetjük. A találmánybeli eljárás továbbá több olyan anyagnak (Strass, Email stb.) előállítását teszi lehetővé, melye­ket eddig elektromos úton készíteni nem tudtak. Fő előnye azonban abban áll, hogy lehetővé teszi a nagy tömegekben gyárilag való kezelést, mert a szükséges áramerős­séget a kezelt anyag mennyiségéhez szab­hatjuk. A találmánybeli eljárásnak, a melyhez a közönséges, az elektromosságot vezető vagy nem vezető tetszőleges anyagú ol­vasztó tégelyek egyaránt használhatók, lényege a következő: A kezelt anyagot tartalmazó edényt az elektródák közelében tetszőleges készülék segélyével oly módon mozgatjuk, hogy fölü­letének minden része szabályosan meghatá­rozott egymásutánban egy vagy több elek­tromos fényív közelébe vagy azokkal többé kevésbbé érintkezésbe jusson, és ezen mű­veletet, a mellyel a sugárzó meleget is lehetőleg ki tudjuk használni, addig foly­tatjuk, míg az olvasztás vagy melegítés kivánt mértékét, elértük. Az eljárás czéljára különféle alakú ke­menczék alkalmazhatók, úgyszintén a tégely mozgatása is különböző módon történhet. . Például: 1. Ha az elektródák mozdulatlanok és a tégely egy függélyes tengely körül forog­ható alátéti lapon nyugszik; a) mozgathatjuk a tégelyt oly módon, hogy a függélyes tengelyt föl- és lefelé ha­ladó csavarmozgásba hozzuk; b) vagy pedig a tégelyt alá és föl moz­gatván ezen mozgástól függetlenül az alátéti lemez segélyével forgatjuk is. 2. Ha az elektródák vízszintesen elmoz­dulhatnak, úgy ezeknek körben vagy fél­körben való ide-oda mozdítása mellett az alátéti lemezt emeljük vagy sülyesztjük és esetleg forgómozgásba is hozzuk. 2. Ha az elektródák függélyesen is el-

Next

/
Thumbnails
Contents