29508. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáli cyanidok előállítására

nitrogén is, mely a cyaniddal vegyületet alkot, hasznosíttatik és pedig annak egész mennyisége nátrium-cyanid vagy kálium­cyanid keletkezése közben. Az eljárás, melyet a föntemlített szaba­dalmazott eljárások útján nyert termék földolgozására használunk, a következők­ből áll: A kemencze-produktumot, melyet a fönt­említett szabadalmakban ismertetett eljárás eredménye gyanánt kapunk és mely, amint azt már föntebb említettük, bárium-oxydot, bárium-cyanidot, bárium-cj'anamidot. szabad szenet és tisztátlanságokat, mint bárium­sulphidot és bárium-karbidot tartalmaz, mindenekelőtt analizáljuk, hogy a bárium­cyanid és a bárium-cyanamid pontos száza­lékos mennyiségét megállapítsuk. E két anyag százalékos mennyisége tetszőleges határok között változhatik, anélkül, hogy valamely változtatást vonna maga után az eljárás foganatosítására vonatkozólag. Ezen analízis eredményének megfelelően a kemencze-produktumhoz annyi nátrium-és kálium-karbonátot adunk, hogy az elegy a következő egyenletnek feleljen meg: Ba (CN) , + Ba CNa + C + 2 Na2 COs = 4 Na CN + 2 Ba COs . Az eljárás foganatosításánál a föntem­lített szabadalmakra való tekintet nélkül és ha egyedül cyanamidokkal van dolgunk, a következő reakczió megy most végbe: Ba CN2 —j— C —|— Na2 C08 = 2 Na CN + Ba COs . A nátrium- vagy kálium-karbonát helyett esetleg lehet kálium- és nátrium-karbonátok keverékét is használni, hogy kettős kálium-és nátrium-cyanidot nyerjünk. Minden eset­ben arra kell csak ügyelni, hogy alkalmas mennyiségű alkáli karbonátot keverjünk a kemencze-produktummal és hogy e keveré­ket jól összeelegyítsük. A keveréket ezután zárt retortába vagy lefödött tégelybe tesz­szük és vörösizzási hőfokra melegítjük, mikor is bekövetkezik a föntismertetett reakczió és a bárium nitrogénvegyületei a legcsekélyebb nitrogénveszteség nélkül alkáli-cyaniddá alakulnak át. A cyanamid-vegyületnek cyaniddá való átváltoztatására szükséges szén gyanánt némely esetben maga a kemenczetermék­ben visszamaradó szabad szén szolgálhat. De mivel e szén ama tetemes hőség foly­tán, melynek az az elektromos kemenczék­ben ki volt téve, gyakran részben grafittá alakul át és így kémiai tekintetben ke­vésbé hatékony, mint a közönséges szén, ennek következtében czélszerűbb lesz sza­bad szenet, porrátört faszén alakjában adni az anyaghoz. A következőkben az eljárás gyakorlati alkalmazásának egy foganatosí­tási példája van ismertetve. 1-16 tonna kemencze-produktum keverék kezelésére, mely megközelítőleg 25% bá­rium-cyanidot és 18% bárium-cyanamidot tartalmaz, 908 kg. kemencze-produktumhoz, mely tehát 227 kg. Ba (CN)g -t és 163 kg. Ba (CN)a -t tartalmaz, 230 kg. nátrium­karbonátot és 22-7 kg. porrá töri faszenet veszünk. Ezen anyagokat azután jól meg­őröljük és összekeverjük, mire a keveréket zárt olvasztó-fazékba vagy tégelybe tesz­szük és kívülről vörös-izzási hőfokig hevít­jük. Ekkor rögtön bekövetkezik az előbb említett reakczió és a megolvasztott masz­szában megközelítőleg 208 kg. nátrium­cyanid képződik. Lehűlés után az olvasztott masszát meg-r őröljük és vízzel kilúgozzuk. A nyert oldat a kilúgozáshoz használt víz mennyisége szerint 8—20% nátrium-cyanidot tartalmaz. Az oldat azonkívül bárium-hydrátot foglal magában, mely a víznek a kemencze­produktumban jelen volt bárium-oxydra és bárium-carbidra gyakorolt hatására vezet­hető vissza, úgyszintén kevés vascyanidot és néhány kénvegyületet tartalmaz. Az oldatot a bárium-vegyületektől a bariumnak ketted szénsavas nátron segélyével való kicsapásával tisztítjuk meg. A ketted szénsavas nátron nátrium-hyd­rátnak az oldatba való bevezetése által is előállítható. Az oldatot azután légüres térben kon­czentráljuk, míg a 35—50% nátrium-cyani­dot tartalmaz. A fajsúly ekkor 1 -26—1-37

Next

/
Thumbnails
Contents