29485. lajstromszámú szabadalom • Ernyőváz
— 2 — (19) hüvely rögzítésére egy (21) rúgó szolgál, melynek (22) kivágásába az ernyő nyitott állásánál az (1) rúd (23) orra fogódzik, úgy hogy a hüvely visszafelé mozgását meggátolja (3. ábra). A (21) rúgó vége legelőnyösebben U-alakú és két ágával a (3) botvéggel egy darabból készült. (24) nyelvet veszi körül, mely az (1. és 2.) rész ágyazására szolgál. Minthogy ez a (24) nyelv a botvéggel egy darabból készül, a bot maga is elég szilárd fog lenni és támaszték gyanánt is használható. Hogy mármost az ernyő zárásánál a (19) hüvely rögzítésére szolgáló rúgót minden külön fogás nélkül kikapcsolhassuk, a (24) nyelven egy (25) exczenter van alkalmazva, mely az U-alakú rúgó szárai között fekszik (4. ábra) és a (26) hajtórúd útján van az egyik (10) bordával összekötve. Ha már most az ernyő zárásánál a (6 és 7) hüvelyt lefelé toljuk, a (10) borda a (26) hajtórúd útján a (25) exczentert elforgatja, ez a (21) rúgóra nyomást gyakorol és így a (23) orrból kikapcsolja, tehát a (4. és 5.) rósz egymáshoz szorításánál a (19) hüvely az (1) részen eltolódhatik és az ernyőt zárni lehet (1. a 3. ábrán pontozva). Hogy végül az (1., 2. és 4., 5.) részeket az ernyő zárt állásánál egymáshoz foghassuk, illetve hogy azokat az ernyő nyitásánál könnyen szétnyithassuk, a (36) fogantyú mellett a (4. és 5.) részeken egy zárószerkezetet alkalmaztunk (8. és 9. ábra). Ennek egyik része a (4) rész (27) kivastagításán alkalmazott (28) gyűrűből áll, mely a (29) teret (9. ábra) hagyja szabadon, ebbe a térbe fogódzik a (36) fogantyún megerősített (31) lemez (30) kiugrása. A (31) lemezt az (5) részen fölszerelt (32, 33) peczkek között befogott (34) rúgó húzza lefelé, a (32) peczek csuklósan van az (5) rúdra szerelve és ennek egy hasi tékában mozog, úgy hogy a (31) lemez fölemelését engedi meg. Hogy a (6 és 27) részek egymásra teljesen ráfeküdhessenek, a (31) lemez a (4) rész fölé fordult oldalán félkör alakban ki van vágva. A (35) orr lehetővé teszi, hogy a (31) lemezt egy újjal megfogjuk és így a zárószerkezet nyitása czéljából fölemelhessük. Ha ez megtörtént, az ernyőt a (6 és 7) hüvely fölfelé tolásával nyitjuk és a (4. és 5) részt egymástól távolítjuk, minek következtében a deltoid keletkezik és a (19) hüvely az (1) részen fölfelé mozog mindaddig, míg a (21) rúgó (22) hasítéka a (23) orra nem fogódzik. A (6, 7) hüvely fölfelé mozgásánál a (8 és 9) bordatámasztékok a (10) bordákat szétfeszítik, inig a (11, 12) hüvely a (6) illetve (7) hüvelyen eltolódik és ennek (13) illetve (14) peremére fekszik, úgy hogy a (15) illetve (16) támasztékok a (8) illetve (9) támasztékokat merevítik. Az ernyő zárásánál a (6 és 7) hüvelyt húzzuk lefelé, ezek mozgásánál az egyik (10) borda a jelzett módon a (25) exczenter közvetítésével kiemeli a (21) rúgót, hogy az ernyőbot részeit egymásfelé szoríthatjuk, míg azok egymásra nem fekszenek és a (30) kiugrás becsappanásánál össze nem fogatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ernyőváz. melynél a több részből álló ernyőbot négyszög alakban állítható be, hogy eme négyszögben az ernyőt használó egyén feje és kalapja helyet találhasson, azáltal jellemezve, hogy a (10) bordákat a nyitó helyzetbe állító (6, 7) hüvelyeken egy-egy (11, 12) segédhüvely tolható el, mely az ernyő nyitott állapotánál a megfelelő főhüvely (13) illetve (14) peremére támaszkodik és a (15) illetve (16) támasztékok útján merevíti a (8) illetve (9) támasztékokat, hogy ily módon az ernyőváz szilárdsága növekedjék. 2. Ernyőváz. melynél a több részből álló ernyőbot egy rögzíthető sín útján merevített négyszöggé állítható be, jellemezve egy önműködő kiváltóberendezés által, mely a merevítő sín rögzítését szünteti meg az ernyő zárásánál és mely a (17) merevítő sínt rögzítő (21) rúgót a (23) orrból kiemelő, az ernyő egy (10) bordájáról múködtetett (29) exczenterből áll. 3. Az egyes, az ernyőbotot helyettesítő, négyszögalakban beállítható részeket az ernyő zárt állásánál egymáshoz fogó