29461. lajstromszámú szabadalom • Ajtó átlós irányban megosztott szárnyakkal

pontja körül 45°-kal elforgatjuk, úgy hogy ez a szárny az (lb) állásba és az (5) kilincs a (2) szárnynyal érintkezésbe jut. Ha már most a (7) fogantyút tovább mozgatjuk, az (1) szárny a (2) szárnyat is mozgatja és ez a két szárny a (4) csap körül akként for­dul el, hogy mikor a két szárny a (4) csap körül 45°-kal elfordult és az (lc 2c) hely­zetbe jutott, a (8) ajtónyílás teljesen sza­baddá váljék. Az ajtó zárásánál a (7) fogantyút az ellenkező irányban forgatjuk. Hogy a visz­szafelé mozgás könnyebben történjék, a két egymáson fekvő (lc 2c) szárny súlypontja a függélyestől oldalt, a (4) csap fölött kell feküdnie. A két szárny ekkor egy alkalmas tag útján van egymással kapcsolva és ez a kapcsolat csakis akkor szűnik meg, mikor a két szárny ismét a (2 lb) állásba jut, mely állásban a (2) szárny a (6) ütközőre fekszik és mely állástól kezdve csupán az (1) szárny fog a (3) fölfüggesztési csapja körül forogni és az ajtó elzáródik. A 2—4. ábrán látható kiviteli alaknál a két szárny mozgatására egy emelőszerke­zet szolgál, mely a (9) csap körül forog. Ez az emelőszerkezet egy (10 11) szögeme­lőből áll, mely a fix (9) csap körül forog és melynek hosszabb (11) karja a (12) rúd­dal van csuklósan kapcsolva, másik karja pedig egy másik (13 14) szögemelővel van összekötve, mely a (15) csap körül van a (2) szárnyra ágyazva és az (1) szárnnyal egy rövid (16) rúd útján van összekötve, mely a (17) csap körül van az (1) szárnyon forgathatóan ágyazva. A (2) szárny a (18) vezetékben csúszik, a (10) emelő karja pedig a (19) veze­tékben. A (2) szárny fölső végén egy (20) kilincs van alkalmazva, melynek (21) vége a (2) ajtó záróhelyzeténél a (18) vezetékbe fek­szik és így a vízszintes helyzetben marad. A kilincs mellső vége a (13 14) szögemelő (22) fogával kapcsolódhatik, hogy az (1) és (2) szárny a (4) csap körül való forgásánál egymással kapcsolódjanak. A (7) fogantyú megfogásánál (2. ábra) a (10 16) emelő­szerkezet az (1) szárnyat a 2. ábrán látható • helyzetből a 3. ábrán látható helyzetbe viszi. Ha a forgás tovább tart és a (10) emelőt a függélyes helyzetig forgatjuk, az (1) szárny az (5) segélyével a (2) szárnyat akként forgatja, hogy a két szárny most már a (4) csaj) körül forog. Ebben a pilla­natban a (20) kilincs (21) vége a (18) veze­tékből kikapcsolódik, a kiváltott kilincs pedig a saját súlya alatt elfordúl és a (22) fog csúcsával kapcsolódik, mely pontosan a kilincs fölé jut (3. és 4. ábra). Az ily módon összekapcsolt szárnyak azután a 4-ik ábrabeli állásba jutnak, mely­ben az ajtó nyitva van. Zárás czéljából az emelőt a függélyes helyzetből a vízszintes helyzetbe forgatjuk. A két szárny ekkor az ellenkező módon végzi a föntebb leírt mozgást, míg a (2) szárny kezdeti állásába nem jut és a (20) kilincs (21) vége a (18) vezetékbe nem üt­közik. Ekkor a (22) fog is kikapcsolódik a (20) kilincsből, az (1) szárny pedig elhagyja a (2) szárnyat és egymaga mozog a záró­helyzetbe, hol azt a (10) emelő akként rög­zíti, hogy a (23) végével (1. ábra) a (24) fülecsbe és ajtó küszöbön alkalmazott mé­lyedésbe fogódzik. SZABADALMI IGÉNY. 1. Ajtó átlós irányban megosztott szárnyak­kal, azáltal jellemezve, hogy az egyik szárny a másikon forgathatóan van fel­függesztve és hogy a két szárny egy­idejűleg foroghat ugyanazon forgásten­gely körül oly módon, hogy az ajtó nyitása vagy zárása egyetlen mozgás által történik, mely mozgás az egyik szárnynak azután mindkét szárnynak ugyanazon oldal felé történő lengésé­ből áll. 2. Az 1. alatt védett ajtó egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a föl­függesztett (1) szárny egy vonótaggal van összekötve és egy (5) kilinccsel vagy szegéllyel ellátva, hogy a (2) aj­tót is mozgásnak indítsa. 3. Az 1. alatt védett ajtó egy kiviteli alakja, melynél a vonótagot egy szög­emelőszerkezet képezi, azáltal jellemezve,

Next

/
Thumbnails
Contents