29450. lajstromszámú szabadalom • Gép bolyhos szövet készítésére
a (c) tűk tartására szolgál. A tűk a föntebb leírt alakok egyikét mutatják. Az alapszövet a (B) szövethengerről lefejtőd ve az (Al) gerenda és a (C) szövetfeszítő fölött halad el, a (D és Dl) dorongok között a posztóval bevont hengerekhez vezettetik, a melyek közé egyenletes előrehúzás czéljából az (fl) csavarok meghúzása által be van fogva. Az (E El) hengereket elhagyva, a kész árú lazán hull ki a gépből. A mozgás a (h) haj tószíj tárcsák kai ellátott (g) főtengelyről vétetik. Ezen tengelyen ül az (i) fogkoszorú, mely a (k) melléktengelyen ülő és 1 /4 részével kisebb kerülettel bíró (1) fogaskerékbe kapaszkodik. A (k) tengely két végén van még a két (m) tárcsa, a melyek az (n) hajtórudak által a (cl) szánnal állanak kapcsolalatban. A hajtórudak forgattyúkarja meghosszabbítható vagy megrövidíthető az (o) állítócsavarok segélyével, mi által a szán útjának nagysága vagyis a bolyhréteg magassága változtatható. A (g) főtengely 8 /t fordulala alatt a (cl) szán egy teljes játékot fejez be előre és hátra és azután a főtengely utolsó negyedfordulata alatt veszteg áll. A (c) tűk eszerint kihúzódtak az alapszövetből, mi által az új öltés előkészítése czéljából a szövet tovacsúsztatása megtörténhetik. lízen czélból a (g) tengelyen egy (p) ütköző van elrendezve (19. ábra\ a melyhez az (r) rúgó a (q) emeltyűt odanyomja. Az egyszerű (ql) emeltyűáttétel végzi a kilincskerékkel ellátott (E) hengernek tovaforgatását a (q) emeltyűnek a (p) ütköző által való fölemelése alkalmával az (s) kilincs segélyével, míg a (t) kilincs a szövet visszahúzását akadályozza meg. Az (u) szorítócsavar segélyével beállítható (v) orr szabályozza a löke tmagasságát és ezzel az öltés hosszát. A (w) fékkészűlék idézi elő az alapszövetnek szükséges feszültségét. Az alapszövetnek a szoros befogás és a fékezés által előidézett egyszerű feszítése azonban nem elégséges arra, hogy a szövetnek behajlását a nagy nyomás következtében a tűk beszúrása, valamint azoknak a szövetből való visszahúzása alkalmával meg| akadályozza. Ezért vannak beiktatva a tűk I pályájába a föntebb már említett (D és Dlj támaszdorongok. A (D) támaszdorong háromszög-keresztmetszetű, közvetlenül a tűsor alatt van elrendezve és ehhez támaszkodik a szövet a szán visszamenetele alatt. A (Dl) támaszt kis (x) pálczák alkotják, a melyek egyenlő távolságokban, legczélszerűbben minden második tűközben vannak a keresztben átmenő (y yl) rudakra fölfűzve és melyek egyrészt az alapszövetet támasztják alá a tűsor áthatolása alkalmával, másrészt meg a tűknek elhajlását akadályozzák meg a szövetbe való szúrás alkalmával. A képezett hurkok a (Dl) támaszból lefelé kijuthatnak, a tűsor fölött fekvő (yl) tengely azokat nem akadályozza. A bolyhot képező fonalvezető a rajzon nincs föltiintetve A bolyhot képező fonalak bobbinetekről fejtődnek le, színesen nyírt vagy mintázott láncz esetében pedig egy vagy több lánczhengerről gombolyíttatnak le az ismert módon és (N)-nél jutnak be a tűbe. Magától értetődik, hogy az itt leírt készülékek a találmány sok féle alkalmazási módjának megfelelően módosításokat szenvednek, a föltüntetett példa csupán azon irányt mutatja, a melyben a találmány alapgondolata érvényesítendő. A készítendő árú mintázása legegyszerűbb módon különböző színű bolyhot képező fonalaknak az egyes tűkbe való fűzése által történik. Ez által sávos minta jön létre. Hasonlóképen sávos minta keletkezik néhány tűnek a sorból való kihagyása által és általában a tűknek a szövet szélessége irányában való egyenlőtlen elosztása által. Egy további módja a sávos minta előállításának abban áll, hogy egyes tűket a szánban a többiekhez képest hátraállítunk. Ez által sávonkint különböző magasságú bolyhréteg jön létre. Egy másik mintázási mód, a mely a legváltozatosabb hatást képes előidézni, abban áll, hogy (a himzőgépeknél ismert módon) minden egyes tű helyett egy csillagalakú tűnyalábot alkalmazunk, a melyek mindegyike más-más színű és egy Jacquard-be.
