29442. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépek fáradt gőzének hasznosítására

— 2 lesztővel van összekötve, míg (o) kipuffogó | csöve a közbeiktatott (p) szelep segélyével az injektorral hozatik összeköttetésbe. A másik henger (q) szívó csöve a gyűjtőnek vízterébe torkol és (r) nyomó cső a fejlesztő vízterébe vezet, ezen utóbbi cső (s) szeleppel van ellátva A szivattyúnak mindkét dugattyúja egy közös dugattyúrúddal bír; a gyűjtőből a szivattyúba való gőzbevezetésnél elzáró szerkezet nincs alkalmazva. A hengerek dugattyúi úgy vannak méretezve, hogy a szivattyú a fejlesztőbe az ebben uralkodó nyomással szemben vagy vizet, vagy gőzt szállít, mihelyt a gyűjtőben enerzsia-többlet van. Más szóval ezen szivattyúnak működése abban áll, hogy a gyűjtő és fejlesztő között bizonyos előre megállapított nyomás-különbséget tartson fönn. A gyűjtőben föllépő enerzsia-többletet a szivattyú működtetésére hasznosítjuk, mi által a fejlesztővel elegendő enerzsia közöltetik arra, hogy a rendes, eleve meghatározott nyomáskülönbség föntartassék. A találmánybeli berendezéssel a munkafolyamat a következő: miután a gyűjtőt bizonyos magasságig vízzel megtöltöttük, a fejlesztőben gőzt állítunk elő ; ezután a gyűjtőt fölmelegítjük, és az injektor segélyével a fejlesztőből való gőz bevezetése által a gyűjtőben olyan nyomást hozunk létre, amilyen a gép üzeméhez szükséges; ennek megtörténtével a gépet a kipuffogótól az injektorhoz vivő csővezetéken lévő szelep nyitása után megindítjuk. Mihelyt a gép dugattyúja működésben van, a kipuffogó csövön át az injektor szívóterébe, és ebből vissza a gyűjtőbe fáradt gőz ömlik be; ezentúl a gyűjtőben lévő gőztömeget a fejlesztőből beáramló gőz és a gép fáradt gőze szaporítani fogja, mi mellett azonban a fáradt gőztömeg-, nyomás- és hőviszonyai a generátorból jövő gőztömeg-, nyomás- és hőviszonyaitól nagyon eltérők, úgy hogy ennek következtében a gyűjtőben a nyomás és hőmérséklet nem emelkedik a gőz tömegének szaporodásával arányosan és ennélfogva mindaddig gőz fog lecsapódni, míg a telített gőznek a vizével való érintkezésénél beálló természetes viszony azt meg nem | szünteti. A tömegnek össz-enerzsiája és a víznek térfogata most kissé nő és ennek megfelelően a gőz térfogata csökken. Az injektort működtető nagynyomású gőznek súlya a fáradt gőznek — a gőzgép megterhelésében vagy járásában észlelhető ingadozások folytán előálló — súlyváltozásaival együtt nem fog változni, minélfogva előállhat az az eset, hogy egy injektor, mely közönséges viszonyok mellett hatásosan dolgozik, abnormális föltételek esetén a gyűjtőben a tömegek és feszültségek növekedését nem képes a szivattyú kapaczitásának határai közé szorítani, és erre az esetre a gyűjtő, mint ezt a 2. ábrából látni lehet, a megterhelt (bl) dugattyú-kamrával láttatik el, mely állandó nyomás föntartására van rendelve. Egyébként a gyűjtőben esetleg föllépő túlságos enerzsia-növekedés megakadályozására biztonsági szelepek is lehetnek alkalmazva. Az injektornak teljesítő képessége annál kisebb lesz, minél alacsonyabb az injekcziógőzzel érintkezésbe jövő fáradt gőznek a hőmérséklete. Ennek folytán a fáradt gőznek hőmérsékletét még mielőtt az injektorba jut, czélszerű oly magasra emelni, mint a milyen a gyűjtőben levő gőzé. Ez az által érhető el, hogy a fáradt gőzt először egy túlhevítőn vezetjük át, a mely túlhevítő például kígyócső alakjában akár a fejlesztő tűzterébe, akár a gyűjtőbe helyezhető. Ezen túlhevítő tisztán az injektor teljesítőképességének növelésére szolgál, s ezért el is hagyható, ha ezen növelésre nincsen szükség, mely esetben a fáradt gőzt a gépből közvetlenül az injektorba vezetjük. Az injektor teljesítőképessége azzal is növelhető, hogy az injekczió-gőzt hevítjük túl, a mely esetben az enerzsia az injektorban a túlhevítés mértékével együtt nő, anélkül, hogy a fölhasznált gőznek a súlya megnagyobbodnék. Teljesen tökéletes injekczió eléréséhez bizonyos fokú túlhevítés lényeges kellék, hogy ez által a gyűjtőből a gerjesztőbe irányuló körforgás tökéletesebb legyen. Oly esetekben, midőn a gép terhelésében és járásában nagy ingadozások fordulnak