29438. lajstromszámú szabadalom • Drótkötél szektor alakú drótszálakból

Megjelent 1904. évi február lió 20-án. SZABADALMI LEÍRÁS 29488. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Drótkötél szektoralakú drótszálakból. FELTEN & GUILLEAUME CARLSWERK AGTIENGESELLSCHAFT CZÉG RAJNA/M

MÜLHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 13-ika. A találmány tárgyát drótkötél képezi szektoralakú drótszálakból. A szektoralak elérése czéljából a drótszálak burkolódrótjait egy oly mag köré fonjuk, melynek szektor- vagy háromszögalakú keresztmetszete van, a magot pedig oly czélból, hogy azt hajlíthatóvá tegyük, több részből, legelőnyösebben három részből állítjuk elő. A magnak legtermészetesebb ós eddig egyedül használt ezen szétosztását az 1. ábrán keresztmetszetben látjuk. A magot képező három drótnak olyan az alakja és azok úgy vannak összetéve, hogy válaszfaluk a háromszög csúcsaiban összefut. Ennek az alaknak az a hátránya, hogy a szögek igen élesek és így a drótszálak burkolódrótjai a hajlításnál megsérülnek még akkor is, ha az éleket lekerekítjük. Azonkívül a hajlításnál kedvezőtlen az igénybevétel, minthogy a drótok ezen alakjánál a semleges tengely a drót különböző részeitől egyenlőtlen távolságban fekszik és ha az (1) drótot például az (a b) oldal magassága fölött hajlítjuk meg, akkor a drót ezen hajlításnak nagy ellentállást fejt ki és a vékony és éles élek a drót hajlításánál a törés veszélyének vannak kitéve, úgy hogy könnyen bekövetkezhetik a drótszakadás. Eme hátrány elkerülésére a találmányunk tárgya szerint a magot képező drótok a 3. és 4. ábrán látható keresztmetszetet nyerik, melynél a választófalak nem a háromszög csúcsaiban, hanem az oldalak közepéu találkoznak. Ennek következtében a semleges tengelynek a dróton belül olyan a helyzete, hogy az valamennyi ponttól közel egyenlő távolságban van, a mi a hajlítási igénybevételnél nagyon előnyös. Ily módon úgy a hajlításnak nagyobb ellentállást kifejtő nagyobb oldalfölületeket (lásd (a b)-t az 1. ábrán), valamint az egyes drótoknak a csúcsban képezett éles és keskeny éleit elkerültük. E helyett egy oly drótmagunk van, melynek részei a hajlításnál minden irányban közel egyenlő ellentállást fejtenek ki. A magot azonkívül, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, másként, például négy egyenlő erősségű drótból is állíthatjuk össze, melyeknek keresztmetszete egyenoldalú háromszögek, amint azt a 4. ábrán látjuk.