29436. lajstromszámú szabadalom • Bottá összerakható kottatartó
Megjelent 1904. évi február hó 18-án MAGY. ^^ KIR SZABADALMI l^gg III VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 29436. szám. IX/d. OSZTÁLYBottá összerakható kottatartó. CHOSZ GYÖRGY TANÍTÓ BRASSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát olyan berendezés képezi, mely egyszerű szerkezeténél, tetszetős alakjánál és könnyű szállíthatóságánál fogva hivatva van az eddig használatban levő fa és komplikált összerakható kottatartókat helyettesíteni. A mellékelt rajz a találmányt a iíf e . l-ben hosszmetszetben összerakva tünteti föl, a fig. 2. a készüléket szétnyitva nézetben mutatja, fig. 3. A—B vonal szerinti vízszintes metszet, fig. 4. C—D vonal szerinti vízszintes metszet, fig. 5. E F vonal szerinti vízszintes metszet. Az (1) vékonyfalú, hengeralakú cső, mely a botnak a vázát képezi, fölső és alsó részén két átellenes oldalon (2—2), (3—3) henger , alkotó irányú kivágásokkal bír. Az (1) alapcsőre felül ráhúzatik az (5—5), kivágásokkal ellátott (4) cső, mely fölül a (6) kalappal elzárható. Az (1) alapcső fölső felében van a hangjegytartó-szerkezet, alsó felében pedig a lábszerkezet elhelyezve. A hangjegytartó szerkezet áll két (7—7), |_J alakú szárnylemezből, továbbá (8) hátlapból, melyre a csuklók körül elmozdúló és összegyűjthető (9—9) támasztó lemezek vannak erősítve. A hangjegytartó szerkezetet a fig. 1 összecsukva s az (1) alapcsőbe betéve ábrázolja. A (8) hátlap folytatását képező (10) rudacska az (1) csőbe illő (11) henger ferde (12) födőlapján levő (13) kivágáson halad át s (14—14) gömbökön fekszik meg. A (7—7) szárnylemezek a (11) hengerből kihajtott vagy ráforrasztott (15—15; lapokon átdugott (16) tengely körül fordúlhatnak el. A (7—7) szárnylemezek el vannak látva (33—33) előre fordítható lapokkal (fig. 2), melyekre pl. gyertya, csíptetővel, szöggel vagy bármely más módon ráerősíthető. A (6) kalapot levéve, a hangjegytartószerkezetet az (1) esőből az (5—5), (2—2), kivágásokban mozgó (17) rúd segélyével tolhatjuk föl az (5—5) kivágásnak megfelelő magasságra, mikor is a (7—7) szárnylemezek magoktól oldalra dűlnek, a (8) hátlap pedig a (12) lemez ferdeségének megfelelően kissé hátradűl, a (9—9) szárnylemezek pedig egy kézmozdulattal a fig. 2. jelölt állásba hozhatók. Most az egész hangjegytartó szerkezetet tetszésszerinti magasra emelhetjük azáltal, ha a (4) csövet fölfelé toljuk. Hogy ez az elmozdulás lehetséges legyen a (4) cső (18) fenéklapját kisebb átmérőjűre készítjük, mint az (1) alapcsövet, úgy hogy a (18) fenéknek
