29431. lajstromszámú szabadalom • Berendezés világítási czélokra szolgáló, nyomás alatt álló gázlégkeveréknek előállítására

_ 3 — ben maradnia, míg a szívó szerkezet ilyen szívó hatást fejt ki. Ezen czélból egy szabályozó szerkezet van elrendezve, mely a gáznak a keverő szerkezethez való áramlását a ventilátor sebességének megfelelően szabályozza. -A föltüntetett példában ezen szerkezet a (2) gázcsap csapkúpjára szerelt (16) karból és az ezzel összekötött (17) rúdból áll, mely a mótorszekrénynek (12) toldatában forgathatóan ágyazott (13) emeltyűvel van összekötve. Ez utóbbi a (23) mótortengelyen elrendezett (15) regulátornak eltolható (14) hüvelyével áll összeköttetésben. Ha az (5) motor bekapcsoltatik, akkor a (4) szívó szerkezet kis sebességgel forgásnak indul. Minthogy a ventilátor ezen sebességnél csak oly csekély hajtó erőt fejt ki, mellyel a (7) visszacsapó szelepet még nem nyithaja, a szívó szerkezet ekkor még szívó hatást nem fejt ki és a (2) gázcsap egyelőre még zárva marad; ennek következtében gázlégkeverék sem képződik. A szívó szerkezet fokozódó sebességénél azonban annak hajtó ereje is növekedik úgy, hogy a (7) szelep megnyittatik; ekkor a szívó hatás is fokozatosan nagyobbodik. A szívó szerkezetnek fokozódó sebességénél a (15) regulátornak (14) hüvelye a (23) tengelyen a (19) nyíl irányában eltolódik és ezáltal a (13) emeltyűt a (17) rúddal a (18) nyíl irányában mozgatja úgy, hogy a (2) gázcsap fokozatosan megnyittatik, míg végül a szívó szerkezet teljes sebességét éri el és a (2) csap teljesen megnyílik. A (17) rúdnak a (16) karon való támadási pontjának megváltoztatása által a (2) csap nyitásának pillanatát módosíthatjuk és ezáltal a gáznak a (3) keverő szerkezetbe való áramlását is szabályozhatjuk. Belátható, hogy ezen elrendezésnél a gázcsap mindig csak annyi gázt bocsát át, mint a mennyit a (4) szívó szerkezet továbbíthat. Következésképpen mindig a szívó szerkezet sebességének megfelelő mennyiségű gázlégkeverék állíttatik elő. A (3) keverő szerkezet üzeme tehát a (4) szívó szerkezet üzemétől van függővé téve. Könnyen belátható továbbá, hogy ezen berendezésnél a (3) keverő szerkezetben végbemenő munkafolyamat a (4) szívó szerkezetben végbemenő munkafolyamatok által nem befelyásoltatik. A (4) szívó szerkezet és a (3) keverő szerkezet között oly tér van létesítve, mely a fogyasztási vezeték felé a (7) szelep által, a gázvezeték felé pedig a (2) gázcsap által van elzárva. Ezen térre eszerint sem a fogyasztási vezetéknek, sem a gázvezetéknek nyomása nem hat ki, de azért ezen téren az összes fogyasztott gáz átáramlik. Azt tapasztaltuk, hogy ezen térben vagy semmi nyomás nem uralkodik, vagy pedig állandó kis nyomás, mely tetemesen kisebb a gázvezeték nyomásánál A szívó szerkezet megfelelő szerkesztésénél elérhetjük azt is, hogy az említett térben az atmoszféráénál valamivel kisebb nyomás uralkodjék. Ezen nyomásmentes tér következtében a (4) szívó szerkezetnek a (3) keverő szerkezetre való visszahatása elkerültetik és ezáltal lehetővé válik a keverési arány állandóvá tétele. A keverő szerkezet (27) fúvókájából kiáramoló gáz nyomás tekintetében nem befolyásoltatik és a nyomásának megfelelő levegőmennyiséget a (20) csőtoldaton át szívja be. Ha a nyomás a gázvezetékben módosul, akkor a beszívott levegő mennyisége is módosul, még pedig közel arányosan a gáz nyomásváltozásával. Emellett még az is fontos, hogy a levegő a (20) csőtoldaton szabadon áramolhassék be. A helyes keverési arány csakis a (3) injektor bebocsátó nyílásának méreteitől függ. Hogy ezen arányt módosíthassuk, a (27) fúvóka a (28) hüvelyben (3. ábra) akként tolható el, hogy a (27) fúvókának kiáramlási harántmetszete módosítható. Az 1. ábrában föltüntetett berendezés működése a következő: Ha a (11) áramkör záratik, akkor az (5) elektromotor forgásba hozza a (4) szívó szerkezetet, mely eleinte üresen jár. Fokozódó sebességnél a (15) regulátor által működtetett (13, 17, 16) szerkezet fokozatosan megnyitja a (2) gázcsapot úgy, hogy az (1) ! gázvezetékből a gáz a (3) keverő szerke' zetbe áramolhatik. A (3) szerkezeten át-