29392. lajstromszámú szabadalom • Palackzár
Vannak fölfelé meghajlítva, miáltal a szalagok a biztosítóelemek karjainak végével csuklósan van összekötve. A (15) szalag a (17) hasítékkal van ellátva, mely a (16) szalag T-alakú (18) feje nyúlik át, miáltal a két szalag egymással össze ván kötve. A (15) szalag külső vége a (19) emeltyűvé van kiképezve, mely egy csaknem egyenes (20) résszel bír; utóbbi a (16) szalagra fekszik föl, ha az elzárás zárva van. A (15) szalag továbbá egy hasonló (21) résszel van ellátva, melyre a T-alakú (18) fej fekszik föl. A (15) szalag továbbá a meggörbített (22) résszel van ellátva, mely a biztosítóelem egyik karjának vége fölé és a palaczknyak fölső széle fölé fogódzhatik. A (19) emeltyű alsó vége sarkosan van befelé hajlítva és (23) kampót képezi, mely a palaczknyak külső oldalán levő (24) vállal hozható kapcsolatba, miáltal az emeltyű nem szándékolt mozgása megakadályoztatik; a (19) emeltyű alsó vége ezután kifelé van sarkosan meghajlítva, hogy egy sodrony vagy hasonló részére a (25) horony képeztessék, mely sodrony a palaczknyak köré helyeztetik és szokásos módon rögzíttetik, miáltal az emeltyűt és így az elzárást is zárt helyzetben fogvatartja, úgy hogy az elzárást a sodrony vagy hasonló átvágása vagy más módon való eltávolítása nélkül nem lehet kinyitni. A palaczknak az új palaczkzár segélyével való elzárásánál a palaczkzárt a palaczknyakba helyezzük és lefelé nyomjuk addig, míg az elzáróelem az alsó vállal vagy a (4) fölfekvéssel szorosan érintkezik. Az elzárásnak a palaczknyakba való behelyezésénél a biztosítóelem karjai összenyomatnak, míg a biztósítóelem a (2) kivágásba annyira behatolt, hogy (8) karjai szétmozoghatnak, miáltal ezen karok (10) vállai a palaczknyak fölső (3) vállával kapcsolatba jönnek. Ezután a (19) emeltyűt lefelé mozgatjuk, miáltal a (15) és (16) szalagok összekötőpontja is addig szoríttatik le, míg kissé a szalagok külső végén átmenő vízszintes alá kerül, miáltal (10) vállak nem szándékolt befelé való mozgás ellen biztosítva vannak. A két szalag, különleges szerkezetük és összekötésük folytán, kissé egymásfelé mozoghat; ha azonban a két szalag egy meghatározott helyzetet elért, akkor nem mozoghatnak tovább egymásfelé, mely helyzet akkor következik be, a mikor a rögzítőelem részei a biztosítóelem karjait szétnyomni igyekszenek. A biztosítóelem vállainak ferdesége folytán és a palaczknyak fölső vállának kis ferdesége folytán jobb eredményeket érünk el, minthogy ezen szerkezetnél ékhatás fejtetik ki, mely a biztosítóelemet lefelé mozogni és az elzáróelemet nagy erővel a fölfekvésre szorítani kényszeríti, úgy hogy tökéletesen zárást kapunk. Magától értetődik, hogy nem szükséges a biztosítóelem mindkét (10) vállát is ferdére készíteni, minthogy a ferde vállak a palaczknyak derékszög alakú vállával vagy a biztosítóelemek egyenes vállai a palaczknyak ferde vállával ugyanoly módon működnek össze. Hogy az elzárást nyissuk és fölemeljük, csak a (19) emeltyűt kell fölfelé mozgatni, miáltal a rögzítőelem kioldatik és a biztosítóelem két karja összehúzatik, mire az egész elzárás a palaczknyakból gyorsan kihúzatik. A 6—9. ábrákban föltüntetett kiviteli alaknál a biztosítóelem (8) karjai befelé vannak meghajlítva, úgy hogy (26) vállak képeztetnek ; a karok (27) végei hosszúkás (28) hasítékkal vannak ellátva, mely egymás fölé helyezhetők és a (30) rögzítőelem lefelé nyúló (29) karjának alsó végét fogadhatják be. A (29) kar a (31) nyelvvel bír, mely a (28) liasítékokon átbujhatik és mely végállásában a hasíték hosszirányára merőlegesen áll, úgy hogy ezen helyzetben a rögzítőelem és a biztosítóelem egymással oly módon részeltetnek el, hogy a rögzítőelem fölemelésénél a biztosítóelem is kihúzatik. A palaczkzár zárása és nyitása ezen kiviteli alaknál az által történik, hogy a biztosítóelem végeit leszorítjuk vagy fölhúzzuk, miáltal a (8) karok szétnyomatnak, illetve összehúzatnak és a palaczknyak fölső vállával kapcsolatba vagy kapcsolaton kívül hozatnak. A palaczknyakban a kivágás fala a
