29385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kátránymentes gáz előállítására

Megjelent 1904. évi február hó 8-áu. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 29385. szám. II/e. OSZTÁLY. Berendezés kátránymentes gáz előállítására. LÁNG L. GÉPGYÁRA CZÉG ÉS BBEINL JÓZSEF GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 27797. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1903 február hó 15-ike. A 27,797. számú törzsszabadalom szerint a kátránymentes gázt akként állítjuk elő, hogy egy szénnel töltött aknának fölső részét egy ez alatt fekvő tisztító szénréteg hője által hevítjük, az így nyert gázt az akna fölső végétől annak alsó végébe, a tisztító rétegbe vezetjük és ezen való átáramoltatás után az aknából kibocsátjuk-A gáznak az akna fölső részéből annak alsó részébe való vezetése a törzsszabadalom szerint egy külső csővezetéken át történik, melybe egy szivattyú van beigtatva. A jelen találmány tárgyát a törzsszabadalomnak oly módosítása képezi, melynél az említett külső csővezeték és ennek szivattyúja teljesen fölöslegessé válik. Ezt azáltal érjük el, hogy az akna fölső részében fejlődő gázt magában az aknában, ennek szénoszlopán át vezetjük lefelé. A gáznak ezen vezetéséhez szükséges áramlatot előnyösen azáltal létesítjük, hogy a primiir levegőt bevezető fúvókáknál nagyobb nyomást tartunk fönn, mint a tiszta gáz kibocsátására szolgáló nyílásnál. \Az ezen eljárás foganatosítására szolgáló bei) endezés a mellékelt rajzban egy foganatofeítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a berendezésnek függélyes metszete és részben oldalnézete. A 2. ábra a nyomásszabályozónak függélyes metszete. A 3. ábra a nyomásdiagramm. Az egész berendezés a törzsszabadalomban leírt berendezéstől csak annyiban tér el, hogy az említett külső csővezeték és ennek szivattyúja el van hagyva, az akna középső (W) zónája nagyobbra van méretezve és a nyomásszabályozó akként van szerkesztve, hogy ez a primiir levegő fúvókái és a gázkibocsátó nyílás között nem tart egyenlő nyomást fönn, mint a törzsszabadalomnál, hanem bizonyos állandó nyomáskülönbözetet. A mint ugyanis a 2. ábrából látható, a nyomásszabályozónak (I) harangján egy (II) rúd van megerősítve, mely egy vízzárral ellátott vezetéken át a nyomásszabályozónak (H2) szelepházából kifelé nyúlik és melynek ezen külső végére tetszőleges számú, ill. nagyságú (0) súlyok vannak rátolva. Az (I) harangnak ily módon eszközölt megterhelése folytán annak egyensúlyi állapota akkor fog bekövetkezni, ha a harang alatt uralkodó nyomás egyenlő lesz az (0) i