29364. lajstromszámú szabadalom • Iránykészülék lőfegyverek számára

Megjelent lí)04. évi február hó 8-án. MAGY. ^JW KIR. SZABADALMI HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 29364. szám. XIX'c. OSZTÁLY. Irányzókészülék lőfegyverek számára. LOVAG CHYLINSKI SÁNDOR HONVÉDSZÁZADOS POZSONYBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 május hó 11-ike. Jelen találmány tárgyát bármily lőfegyverre alkalmazható irányzókészülék képezi, melynek segélyével a jelenlegi készülékeknél gyakran előforduló czélzási hibák föltétlenül elkerültetnek. A jelenlegi irányzókészűlékeknél a czélzás alkalmával ugyanis szemmértékkel kellett megítélni azt, vájjon az irányzék kivágásán át nézett czélgömb hegye az irányzék kivágásának közepén jelenik-e meg, aminek a megítélése az egyéni szemmértéktől függött és így igen sok czélzási hibának képezte a forrását. A jelen találmány tárgyát képező irányzókészülék ezzel szemben oly szerkezettel bir, hogy a szemmérték igénybevétele a helyes irány megítélésénél teljesen kiküszöböltetik és a legkisebb eltérés is feltűnően jelentkezik. A találmány tárgyát képező irányzókészülék a mellékelt nagyított léptékű rajz kapcsán van leírva, melyen 1. ábra a czélgömb egy példaképem foganatosítási alakja hátulnézetben, 2. ábra oldalnézetben, 3. ábra pedig elölnézetben, 4. ábra egy másik foganatosítási alak elölnézete, 5. ábra az irányzék nézőkéje elölnézetben, 6. ábra ugyanez oldalnézetben, 7. ábra a czélgömb megjelenése az irányzékki vágásban helyes irányzás, 8. ábra pedig helytelen irányzás alkalmával. A találmány lényege abban áll, hogy a közelítőleg háromszögalakú silhouttel biró (a) czéggömbtől kétoldalt oly (b b) falak vannak elrendezve, (1., 3. és 4. ábra), melyeknek belső (c c) élei a helyes irányzás alkalmával az irányzék kivágásának (d d) éleit fedik (1. a 7. ábrát). A czélgömb és nézőke méreteinek viszonyai a távlat törvényei szerint vannak úgy megszabva, hogy a kellő fedést elérjük. A czélzás alkalmával nem kell az (x, y) távolságok (7. ábra) egyenlőségét szetnmértékkel megítélni, mivel ha ezek nem egyenlők, az egyik vagy másik (b) fal a nézőtérben mutatkozik, (8. ábra), másrészt pedig az egyik (e) háromszög magassága annyira csökken, hogy a helytelen irányítás azonnal föltűnően észrevéteti magát. A czélgömb két oldalán elrendezett oldalfal még azon előnnyel is bir, hogy a czélgömböt sérülés ellen megvédi. Miután a találmány lényege a czélgömb silhouettjének és a nézőke kivágásának sajátos alakításában áll, a találmány az