29342. lajstromszámú szabadalom • Repülőöv

lyével a (20) tengelyek körül kézzel tetszőleges szög alatt beállítható (19) vitorlákkal van fölszerelve. A gép működése a következő: Midőn a (15) ernyők a (14) hajtó tengely által, egymással ellentétes irányban forgattatnak, az azok fölött lévő levegő egyrészt a czentrifugális erő hatása alatt, másrészt a szárnyak mögött keletkező szívó hatása alatt az ernyők kerülete felé áramlik, úgy hogy mindkét süveg fölött nyomáscsökkenés áll be. Ezzel ellentétben az ernyők alatt a levegő visszatartatik es sűríttetik egyrészt a szárnyak hatása folytán, melyek a levegőt a kerülettől állandóan a központ felé terelik, másrészt a (17) gyűrűk által, melyek a a levegőnek a czentrifugális hatás által való kifelé szorítását megakadályozzák. Ily módon az ernyők fölső és alsó oldalaira ható nyomások között különbözet keletkezik, mely a gépet fölfelé viszi. A propulzió a (19) vitorlapárok által a következő módon vau biztosítva: A (15) ernyők tengelyükön akként vannak fölékelve, hogy, a mint az ábrákból látható, a. négy szárny csúcsa a csolnak hossztengélyére merőleges közös átlóba esik. Ezen oknál fogva az ernyők szárnyai önmaguk fölött és a közöttük lévő közben is, melyben a csolnak van elrendezve, nagy depressziót idéznek elő, melyhez a környékező levegő minden oldalról hozzááramlani igyekszik; a (19) vitorlákat már most akként állítjuk be, hogy azok ezen légáramlás erejét a repülőgép mozgatására hasznosítsák. A gép kormányzása szintén ezen vitorlák segélyével a következő módon történik: Ha pl. a repülőgéppel jobbra akarunk kanyarodni, akkor ezen oldalon lévő vitorlákat, behúzzuk; a mozgásban lévő levegő ennek következtében csak a baloldalon lévő vitorlákra hat, úgy hogy a repülőgép a kívánt irányban mozog. A vitorlák ezenkívül még azon fontos rendeltetéssel is bírnak, hogy az ernyők alatt lévő légoszlopot stabilizálják és ekként az egész rendelkezésre álló hatásta repülőgép mozgatására hasznosítják, A propulziót ezenkívül akként is érhetjük el, hogy az ernyőket a vízszinteshez képest bizonyos szög alatt állítjuk be, úgy hogy a fölhajtó hatásnak egy része a kívánt irányban való előrehajtásra fordíttatik; ily módon az ernyőknek megfelelő beállításával tetszőleges irányú mozgást érhetünk el, a mit azonban ezen elrendezés nélkül a (19) vitorláknak alkalmas beállítása, vagy pedig egy kormány alkalmazása által is elérhetünk. A (10. 12 és 11, 13) kúpkerekek állandó kapcsolódásának biztosítására a 3. ábrában föltiintetett szerkezet szolgál. A (6) tengely végén a kúpos (22) gyűrű van fölcsavarolva vagy más módon megerősítve. Ezen gyűrű és a (24) csapágy (23) födele között a (25) golyók vannak elrendezve. Ezen elrendezés következtében a fölhajtó erő vagy más a (6) tengelyt a csapágyból kiemelni igyekvő hatás csak erősebben szorítja a (22) kúpos gyűrűt a (23) födélen gördülő (25) golyókra. Minthogy azonban a (23) födél szilárdan van a (3) keretre erősítve, -másrészt a hajtó tengely ágyazására szolgáló (26) golyós csapágyak szintén mereven vannak a (3) kerethez erősítve, az említett kúpkerekek sohasem kapcsolódnak ki egymásból. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Repülőgép, jellemezve forgatható, egymással összekapcsolt szférikus ernyők által, melyek egymással diametrálisan szemben fekvő szárnyakkal bírnak, és melyek tengelyük körül gyors forgásba hozva a domború oldalon kerületi depressziót létesítenek azon czélból, hogy az ernyők fölső oldalán a levegő radiális irányú áramlásba hozassék. 2. Az 1. alatt igényelt repülőgépnek egy fogatosítási alakja, jellemezve az ernyők alsó homorú oldalán a forgástengellyel konczentrikusan elrendezett kúpos gyűrűk által, oly czélból, hogy a levegőnek a czentrifugális erő által való kifelé hajtása megakadályoztassák és hogy a levegő a süveg alatt komprimáltassék. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt gépnek egy foganatosítást alakja, jellemezve az által,