29297. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkövek, műkőgyártmányok és útburkolatok készítésére szolgáló szállítható kődara előállítására

Megjelent lí)04. évi Janitál' lió 30-án. KIR. HIVATAL MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 29297. szám. XJI'f. OSZTÁLY. Eljárás műkövek, műkó'gyártmányok és útburkolatok készítésére szolgáló szállítható kó'dara előállítására. DÖBBITPATENTE VERWERTUNGS GES. M. B. H. CZEG M/M FRANKFURTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 julius hó 3 ika. Jelen találmány tárgyát eljárás képezi száraz, szemcsés, szállítható kődarának egy fölállított alapanyagból való előállítására, mely anyag, éppúgy, mint a döngölt aszfalt, bárhol dolgozható föl útburkolatok vagy műkövek vagy műkőből álló formadarabok készítésére. Ismeretes dolog, hogy hígfolyós kátránynak, súlya 5—10 szeresével bíró fölaprított kőanyaggal, különösen kaviccsal való keverésénél és legföljebb 200° G.-ig terjedő fölmelegítésnél igen nagy kölő képességgel bíró anyag keletkezik, mely a lehűtésnél kemény, szilárd darabokká tömörül, melyeknagy nyomás nélkül is létrejönnek, amenynyiben keletkezésükhöz a maguk súlya által gyakorolt nyomás is elegendő, úgy hogy nem lehet az anyagot kihűlni hagyni, hogy azt aztán útfölületek burkolására alkalmazzuk vagy hogy abból később, különösen más helyen, formadarabokat alkossunk; ezért eddigelé ezen anyagot ellenkezőleg azonnal meleg, tehát még plasztikus állapotában formálás és sajtolás útján a további földolgozásnak kellett alávetni; ezen további földolgozás alatt az anyag lassankint kihűl, miáltal alakíthatósága és sajtolhatósága csökken, úgy hogy nagyon nehéz ily módon egyenletes gyártmányt készíteni. A jelen találmány tárgyát képező eljárással már most ezen hátrányt elkerüljük és egyúttal kötőképes és szállítható terméket kapunk, melyet aztán később a kívánt egyen-I letes gyártmányok,útburkolatok vagy formadarabok előállítására lehet fölhasználni. Az eljárás a következő: A kőanyagot egymagában 200—300° C.-ra fölhevítjük, miáltal azt teljesen vízmentessé tesszük, mielőtt a kátránnyal kevernök; a kátrányt azonban legföljebb 150° C.-ig melegítjük föl és pedig szintén csak egynéhány perezre, úgy hogy az ammoniákvízen kívül csak a legkönnyebben illó alkatrészek távoznak el; ezután ezen anyagokat jól összekeverjük. A forró kőanyag a kátrányt mohón be-i szívja lyukacsaiba és ennek következtében finom kátrányhártyával vonódik be, mely később a részek összeragasztására szolgál. A kátrányt az anyagnak folytonos kavarása közben, finoman permetezett eső alakjában adagolhatjuk. A rövid ideig megkevert keveréknek hőmérséke eközben eléri a megkívánt fokot, mire az anyag csakhamar